Annál is inkább, mert két évvel ezelőtt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen, amiért nem kezeli megfelelően a hulladékgyűjtést. A tervezet szerint a törvény lehetőséget biztosítana az önkormányzatoknak, hogy ne a jelenlegi módszer szerint, a háztartásokban élők száma alapján számlázza a szemétszállítási díjat, hanem az összegyűlt hulladékmennyiség alapján, sőt kevesebbet kellene fizetni a szétválogatott és többet a vegyes szemét elszállításáért.

A közvitára bocsátott tervezet arra is kitér, hogy ez nem lenne kötelező, csupán egy lehetőséget biztosítana azoknak a településeknek, ahol megvannak a technikai és gazdasági feltételek a Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban már sikerrel alkalmazott, „amennyit szemetelsz, annyit fizetsz – pay as you throw\" (PAYT) elv alkalmazására.

A módszer különben már Romániában is működik néhány nagyvárosban, Nagyváradon például három éve kísérleteznek vele, és azt tapasztalták, hogy ennek hatására nőtt a szelektíven gyűjtött hulladékmennyiség. A Körös-parti városban a tömbházak melletti hulladéklerakóknál a fekete fedelű kukában gyűjtik a háztartási szemetet és a sárga fedelűbe az újrahasznosítható hulladékot, a városban pedig több helyen is vannak szelektív szigetek, ahol a három tartályba be lehet dobni a papírt, műanyagot, üveget. A magánházban élők sárga színű zsákokat kapnak a helyi köztisztasági vállalattól (RER), abba kell gyűjteniük az újrahasznosítható hulladékot, amit kéthetente visznek el, miközben a háztartási szemétért hetente kimennek a cég alkalmazottai.

Ösztönöznék a nyugati minta követését

Éppen a nagyváradi jó példára alapozva az RMDSZ már évekkel ezelőtt benyújtott egy mennyiségalapú hulladékgyűjtést és -szállítást szorgalmazó törvénytervezetet, ám ezt márciusban nem szavazta meg a parlament – tájékoztatott a kezdeményező, Cseke Attila képviselő. A Bihar megyei honatya hangsúlyozta: a hozzászólók elismerték, hogy a tervezet jó, és arra hivatkozva utasították el, hogy „Románia erre még nincs felkészülve\". A közüzemű szolgáltatásokkal foglalkozó hatóság véleményezése szerint ugyanis fennáll a veszély, hogy ha a lakosságnak nem kell kifizetnie az állandó, személyre szabott díjat, akkor megpróbál törvénytelen módon megszabadulni a hulladéktól, például kihordja az erdő alá vagy a közeli patakpartra.

Cseke Attila leszögezte, amennyiben nem fogadják el a környezetvédelmi minisztérium törvénymódosítását, ősszel újra benyújtják az általa kezdeményezett tervezetet, ugyanis meggyőződésük, hogy a lehetőség megteremtése előrelépést jelent majd a szelektív hulladékgyűjtés terén. Ezen a téren ugyanis Románia a kullogók közé tartozik az Unióban, az állampolgárokat ösztönözni kellene a válogatásra, hiszen utólag ezt nehezebb megoldani, magyarázta a politikus.

Példaként rámutatott, hogy az energiát, a gázt, a vizet is a mennyiség függvényében számlázzák a lakosságnak, csak a szemétdíj személyre szabott, holott az emberek nem termelnek azonos mennyiségű hulladékot. Elképzelése szerint nyugati mintára szemeteszsákokat lehetne vásárolni – olcsóbbat a szétválogatott hulladéknak, és drágábbat a vegyes szemétnek –, és mindenki annyi zsákot venne, amennyi szemetet termel, tehát a zsák árában lenne benne az elszállítás díja. Ha pár nagyvárosban működne a rendszer, az emberek megszoknák, és fokozatosan az egész országra ki lehetne terjeszteni, véli az RMDSZ-es képviselő.

„Elsinkófálnák\" a szemetet?

A honatyával ellentétben Tóth Birtan Csaba, a Kovászna megyei Tega köztisztasági vállalat igazgatója bizalmatlan a rendszer eredményességét illetően. Ugyanis attól tart, hogy az emberek visszaélnének a helyzettel, megvennének pár olcsó, szelektív gyűjtésre alkalmas zsákot, a vegyes szemetet pedig „elsinkófálnák\".

Az igazgató a jövő év elejétől esedékes „gödördíj\" miatt is aggódik. Ezt a pluszilletéket ugyanis a szemétlerakónál kell majd kifizetnie a szolgáltatónak, 80 lejt tonnánként azzal a céllal, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a lerakóba, és minél többet hasznosítsunk újra. Mint elmondta, Romániában már 2013 óta kilátásba helyezték az illetéket, a környezetvédelmi alapokra vonatkozó rendeletet módosította akkor a kormány, ám a sürgősségi kormányrendeletet a parlament átdolgozta, és 2017-re halasztotta az illeték bevezetését. Tóth Birtan Csaba rámutatott, a hulladék egy részét semmiképp nem lehet újrahasznosítani, a szolgáltatóra kirótt illeték pedig értelemszerűen megnövelné a szemétszállítási díjat is.

Elérhető infrastruktúrát kérnek a zöldek

Havi szemétdíj esetén a párlejes megtakarítás nem elég ösztönző a szelektív válogatásra, véli Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. A környezetvédelmi szakember szerint inkább a polgárok nevelésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, és minden faluban vagy lakónegyedben elérhető infrastruktúrát kiépíteni, hogy mindenki gyűjthesse válogatva a szemetet. A környezetvédő úgy véli, hogy a szelektív hulladékfeldolgozás kapacitását is növelni kellene, hiszen, mint rámutatott, hiába válogatják szét a lakosok a pillepalackot, a papírt, az üveget, ha nincs, ahol újrahasznosítani.

Kovács Csongor úgy látja, elsősorban a nagyvállalatokat, a nagy mennyiségű csomagolóanyagot termelő cégeket kellene rávenni a szelektív gyűjtésre és újrahasznosításra. „A tavaly kipattant csomagolóanyag-botrány során fény derült arra, hogy valójában ezek a nagyvállalatok csak lepapírozták a kötelezettségeiket, ám a valóságban a kétlejes kilogrammonkénti illeték befizetésével sem kompenzáltak, és nem is hasznosították újra a csomagolóanyagot. Ezen a téren lenne szükség erőteljesebb jogi szabályozásra, hiszen egyszerűbb a nagyvállalatokat rábírni a hatékony hulladékgazdálkodásra, mint több millió romániai háztartást\" – fejtette ki véleményét Kovács Csongor.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavalyi jelentése egyébként Romániát a sereghajtók között említi az újrahasznosított háztartási hulladék tekintetében, csupán Törökországot, Montenegrót, Szerbiát és Macedóniát előzi meg. Romániában négy évvel ezelőtt csupán a hulladék 5 százalékát hasznosították újra, míg Bulgária ez elérte a 25 százalékot, az első helyen lévő Németországban pedig 60 százalékos a mutató.