„A polgárok bebizonyították, hogy a vér nem válik vízzé, az önkéntesek arányának növekedése pedig jelzés volt számunkra, hogy újra létre kell hoznunk a nagyobb kórházakban az évekkel ezelőtt megszüntetett véradó központokat” – fogalmazott a miniszter, akinek elmondása szerint a szaktárca folytatja az ösztönző kampányt.

Andrei Rosin, az Országos Hematológiai Intézet vezetője arról is beszámolt, hogy az ország több vérközpontjánál hosszú sorok alakultak ki a sok önkéntes miatt, ennek ellenére egyes kórházak továbbra is hiányra panaszkodnak, ezért szükség van az akció folytatására.

Sikerült pótolni a vérkészletet

Az akció Kolozsváron is éreztette hatását: a kincses városban az elmúlt napokban megkétszereződött a véradók száma, így a készlet immár fedezi a kórházak szükségletét – nyilatkozta Adriana Sima, a megyeszékhely véradó központjának igazgatója.

Mint kifejtette: az egészségügyi minisztérium véradásra buzdító felhívását követően a napi 50–60-ról száz főre emelkedett a donorok száma, ennek köszönhetően sikerült pótolniuk a vérkészleteket. Hozzátette: Kolozsváron eddig egyetlen műtétet sem kellett elhalasztani annak ellenére, hogy a nyári szabadságolások időszakában a kincses városban is rendszeresen megcsappan a vérkészlet.

Szatmár megyében is rendkívül hatékonynak bizonyult az országos akció, az önkéntes donorok száma ugyanis megháromszorozódott a kampány előtti időszakhoz képest. Amint a szatmárnémeti vérközpont illetékeseitől megtudtuk: augusztus 20-ától kezdődően az addigi napi 15–20 véradóhoz képest 60–70 személy jelentkezik náluk, így a szaktárca felhívását követő négy nap alatt több mint kétszáz adag vért sikerült begyűjteniük.

Továbbra is véradásra buzdítanak

A Székelyföldön ezzel szemben nem volt számottevő hatása a minisztérium kampányának, szerencsére ettől függetlenül sem Hargita, sem Kovászna megyében nincs vérhiány. Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója lapunknak elmondta: Háromszéken a betegellátás zavartalanul zajlik, nem kellett még műtétet elhalasztaniuk vérhiány miatt. Mint kifejtette: noha a ritka vércsoportokból – mint az Rh-negatív – általában kevesebb van készleten, de ezzel sem voltak fennakadások, hiszen minden esetben igyekeznek hatékonyan gazdálkodni, a műtétek előtt pedig egyeztetnek a vérközpont szakembereivel.

Antal Álmos ugyanakkor véradásra buzdítja a háromszékieket, hangsúlyozva, hogy ezzel életet menthetnek. Az elmúlt években egyébként a sepsiszentgyörgyi vérközpont látványos eredményeket mutatott fel: nemcsak a háromszéki kórházak transzfúziós szükségleteit tudták kielégíteni, hanem az egyetemi központokba – a marosvásárhelyi, bukaresti, kolozsvári kórházakba – is küldtek vért.

A katonák is segítenek

Hargita megyében ugyan valamivel többen ajánlották fel vérüket az elmúlt időszakban, de a növekedés nem volt jelentős – tájékoztatott dr. Kopacz Ildikó, a megyei vérközpont vezetője. „Nem lehet összehasonlítani a megyei vérközpontot a fővárosiakkal, illetve a helyi kórházakat a Bukarestben vagy az egyetemi központokban található intézményekkel, hiszen itt lényegesen kevesebb vért használnak fel” – magyarázta a szakember.

Kopacz Ildikó azt is elmondta: noha az ideális menynyiséghez képest kétszáz adaggal kevesebb vér gyűlt össze Hargita megyében év eleje óta, egyelőre nem okozott gondot a hiány, sőt szükség esetén Marosvásárhelyre is tudtak szállítani. A minisztérium országos kampányának hatására egyébként a hadsereg Hargita megyei alakulatai is jelentkeztek a megyei vérközpontban: a hivatásos katonák a következő napokban adnak vért – tudtuk meg a központ vezetőjétől.

Mint ismeretes, az egészségügyi tárca múlt hét elején szólította fel az állampolgárokat véradásra, miután több vérközpont is jelezte, hogy kritikusra csökkent a készleten lévő vér mennyisége. Ennek nyomán a vérközpontok meghosszabbított programmal várják az önkénteseket, ugyanakkor mobil egységeknél is lehet jelentkezni véradásra.

Nicolae Bănicioiu korábbi közleménye szerint a szabadságolások és a mezőgazdasági munkák miatt nyáron rendszeresen csökken a véradók száma, ilyenkor átlag 20–25 százalékkal kevesebben jelentkeznek véradásra, azonban ebben az időszakban nő a balesetek száma is, így a vér iránti igény is nagyobb.

Az önkéntes véradás feltételei szerint azok a 18–55 év közötti személyek adhatnak vért, akik egészségesek és megfelelő testsúllyal rendelkeznek. Leggyakrabban négyhavonta jelentkezhetnek véradásra, ilyenkor egységesen négy deciliternyi vért ajánlhatnak fel.

A véradás pozitív élettani hatásai mellett – mint a vérképződés serkentése – a véradók ingyenes vérvizsgálaton is átesnek, a tőlük levett vért laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá, hogy kiszűrjenek több veszélyes vírusfertőzést. Ilyenkor vizsgálják a hepatitis B és C, a HIV, a szifilisz és egy retrovírus, az úgynevezett HTLV-vírussal való esetleges fertőzöttséget.