„Marosvásárhelyen a MOGYE a magyarság diszkriminációjának és jogfosztásának egyik legfájóbb sebe. Nem valamilyen plusztámogatást, kegyet, vagy privilégiumot kérünk, csak azt, ami emberi jogi alapon, és egyébként hatályos törvény alapján megillet minket. (...) A magyarság számára az önálló döntési jogkörrel rendelkező magyar kar az egyetlen elfogadható megoldás” – mutatott rá a politikus.

A tanévnyitó helyszínéül szolgáló marosvásárhelyi középkori református Vártemplomról megjegyezte: ennek a helynek is megvan az üzenete, hiszen ott, ahol 37 magyar Országgyűlést tartottak, ahol Nagy Lajos király, Hunyadi János és II. Rákóczi Ferenc is megfordult, a magyarok joggal érezhetik azt, otthon vannak, és ezen a földön nem bevándorlók.

„Az otthonosságérzetért azonban mindenkinek tennie kell” – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, a magyar állam megteszi az erdélyi magyar orvosképzésért, amit megtehet, és a Studium Alapítványon keresztül támogatja az ösztöndíjprogramot, szakkönyvtárat, a vendégprofesszor-programot, szolgálati lakások építését.

Ugyanakkor helytállásra buzdította a MOGYÉ-n tanuló magyar orvostanhallgatókat is, mert szerinte ez egyfajta nemzeti hitvallás, amivel a magyarság élni akarását bizonyítják. Az erdélyi értelmiség sorsa az orvostanhallgatókon is múlik, így helytállásukkal az erdélyi magyarság megmaradását is szolgálják – mondta Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes a magyar kormány, a magyar állam és magyar nemzet támogatásáról biztosította a MOGYE magyar tagozatát.

Szabó Béla professzor, a MOGYE magyar tagozatának választott vezetője a tanévnyitón úgy értékelte, hogy a magas rangú politikusok, közéleti személyiségek támogatása bátorítást nyújt a magyar tagozatot önállósulását elszabotáló, a „bukaresti oktatási minisztérium burkolt támogatásával megvalósuló” jogsértés elleni küzdelemhez.

A MOGYE magyar tagozata tiltakozásképpen nem vett részt az egyetem múlt hétfői hivatalos tanévnyitóján, mivel a román többségű szenátus az intézményi autonómiára hivatkozva nem hajlandó életbe léptetni az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait.

Szilágyi Tibor professzor, az egyetem volt rektorhelyettesének korábbi tájékoztatása szerint a MOGYÉ-n idén 654 román, 309 magyar és 112 angol tagozatos diák kezdi meg az első évet, az orvosi karra 304 román, 165 magyar és 100 angol tagozatos diákot vettek fel.

A magyar állam alapvető küldetése az erdélyi magyar felsőoktatás támogatása

Semjén Zsolt ezt megelőzően felavatta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) 240 férőhelyes marosvásárhelyi diákkollégiumát. A magyar állam nem valamiféle kegyet gyakorol, hanem alapvető küldetését teljesíti, amikor az erdélyi magyar felsőoktatást támogatja – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

„A magyar államnak az értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon. Nyilván a magyar nemzet fennmaradása akkor lehetséges, ha minden nemzetrész megmarad. Ha akár az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, akár a délvidéki nemzetrész elveszne, az egyetemes magyarság csorbulna. Ahhoz, hogy az erdélyi magyarság fennmaradjon és ezáltal az egyetemes magyarság: ehhez kell a Sapientia” – mutatott rá a politikus.

Semjén Zsolt az egyetem napja alkalmából szervezett ünnepségen beszámolt arról, hogy a magyar állam működésre évi 2,2 milliárd forintot biztosít az erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszernek, fejlesztésre, építkezésre, bővítésre pedig – három évre elosztva – 4,1 milliárd forintot.

„Szégyenletes, hogy a román állam semmit sem ad”

„Szomorú dolog, sőt szégyenletes, hogy a román állam egy fillérrel nem járul hozzá” – jegyezte meg Semjén Zsolt. Úgy vélte, azáltal, hogy a Sapientia EMTE nem kap román állami támogatást, Bukarest román állampolgárokat diszkriminál, akik adójukból hozzájárulnak a teljes romániai oktatási intézményrendszer fenntartásához, anyanyelvű egyetemi tanulmányaikhoz mégsem kapnak állami támogatást.

Semjén Zsolt beszéde végén arról biztosította a Sapientia oktatóit és hallgatóit, hogy mindig számíthatnak a magyar államra, amely nemcsak az egyetem működését, hanem a fejlesztését és bővítését is biztosítani fogja.

A Sapientia EMTE 2000. október 3-án tartotta első tanévnyitó ünnepségét, ezért akkreditálását követően a szenátus ezt a napot nyilvánította az egyetem napjává.

Dávid László rektor az egyetemnapi ünnepségen beszámolt arról, hogy a Sapientián három erdélyi oktatási helyszínen – Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában – jelenleg 2200 hallgató tanul 30 alapképzési és 8 mesterszakon, akiket több mint 200 főállású oktató tanít. Az egyetem körül mindenütt olyan „magyar szellemi teret\" alakított ki, amely a jövő erdélyi magyarság értelmiségének biztosít „élhető” otthont.

Rámutatott, Romániában hivatalosan nem nevezhető állami egyetemnek sem a Sapientia, sem a – szintén magyarországi támogatással működő – nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), de a „közszolgálati jelzőt” mindkettő kiérdemelte.

Az egyetem vezetője köszönetet mondott a magyar kormánynak és az intézmény fejlődését szintén segítő Kárpát-medencei magyar felsőoktatási intézmények – az ünnepségen is jelen lévő vezetőinek – a támogatásért.

Bocskai-díj Répásnak és Hollandának

Az egyetem Bocskai István-díjban tüntették ki Répás Zsuzsanna volt nemzetpolitikai államtitkár-helyettest és Hollanda Dénest, a Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományok Kar alapító dékánját. A Sapientia azokat részesíti ebben az elismerésben, akik döntő módon járultak hozzá az egyetem fejlődéséhez.

A pénteken felavatott kollégiumban egyelőre 130 – többnyire elsőéves – hallgatót szállásoltak el. A bentlakási helyért 150 lej körüli összeget kell fizetniük havonta a diákoknak és emellett – ugyanekkora összegért – ebédjegyet kell váltaniuk. A háromemeletes, 1400 négyzetméter hasznos felületű bentlakás mintegy 9,2 millió lejből épült: a beruházást teljes egészében a magyar kormány finanszírozta.

2012 októberében a magyar kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök írt alá elvi megállapodást Marosvásárhelyen a Sapientia és a PKE vezetőivel az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséről, amelyben az elmaradt fejlesztések finanszírozását, köztük a marosvásárhelyi diákotthon felépítését is vállalta.