Közigazgatási régiók létrehozását szorgalmazta hétfőn Dacian Cioloş miniszterelnök a romániai közigazgatás reformjáról szóló bukaresti konferencián. Cioloş szerint kormánya azért tűzi napirendre a régiókról szóló társadalmi vitát, hogy a novemberi parlamenti választás után célegyenesbe kerüljön a közigazgatási reform. Leszögezte: tisztában van azzal, hogy a jelenlegi szakértői kormány nem határozhat az új közigazgatási régiók létrehozásáról, ezért legkorábban a választás után születhet róla döntés.

Cioloş szerint a megyék társulásaként létrejött gazdasági-fejlesztési régiók nem működnek hatékonyan, ezért meg kell vitatni, milyen közigazgatási hatáskörökkel ruházzák fel az új régiókat. A kormányfő szerint a megyék külön-külön a maximális eredményt igyekeznek kiharcolni maguk számára – legtöbb esetben a gazdagabb, erősebb megyék „elszívják” a pénzt a kisebbektől –, így a régiók integrált fejlesztése háttérbe szorul. Cioloş úgy véli, bizonyos régiók fejlesztését kiemelten kellene kezelni, példaként Moldvát, a Zsil völgyét, valamint Verespatakot és környékét említette.

A miniszterelnök szerint a kiemelt státus révén hatékonyabban integrálhatók az európai uniós, illetve a kormány által finanszírozott beruházások. Dacian Cioloş egyébként a közigazgatás töredezettségére azt nevezte meg megoldásként, hogy a kistelepülések valamilyen szinten közös entitásokba tömörüljenek, hogy ne legyen olyan közigazgatási egység, amely három- vagy ötezernél kevesebb személy számára biztosítaná a közszolgáltatásokat.

A decentralizációval kapcsolatban a kormányfő azt javasolta, a mezőgazdaság, a sport, a turizmus és az oktatás legyenek azok a területek, melyek esetében a döntést helyi szinten hozhatják meg. 

Romániában 2010 óta többször napirendre került a közigazgatási reform. Legutóbb 2013-ban volt nagyobb társadalmi vita körülötte. Akkor is a jelenlegi nyolc fejlesztési régiót akarták felruházni közigazgatási jogkörökkel. A romániai pártok nem jutottak egyezségre, így meghatározatlan időre elnapolták az átalakítást. Az új régiók létrehozását alkotmánymódosítási kötelezettség is nehezíti, ugyanis az alaptörvény nem ismeri a régió fogalmát (közigazgatási egységként).

Cioloş egyébként novemberi kinevezése óta többször is fölvetette, hogy újra kellene nyitni a párbeszédet a regionalizációról, mivel szerinte a jelenlegi megyék nem hatékonyak. Úgy véli, az is megoldás lehetne, ha nyolc régiót alakítanának ki a jelenlegi megyei tanácsok kiiktatásával, így a megyékben csupán prefektusi hivatalok maradnának, amelyek a központi intézmények megyei kirendeltségeit koordinálnák. Ebben a formában a megyék csak a régiók alegységei lennének.