Az intézményvezető rámutatott: Romániában legalább 40–42 százalékkal több egészségügyi szakemberre lenne szükség, mint ahányan jelenleg a rendszerben dolgoznak. Az igazgató elmondta, a legfrissebb adatok alapján, míg 1990-ben 57 ezer orvos teljesített szolgálatot, mára 39 ezren maradtak.

„Míg az Európai Unióban átlagban 350 orvos jut százezer lakosra, Romániában csak 240. Még rosszabb az arány az aszszisztensek körében: nálunk 550 ápoló jut százezer lakosra, míg az uniós átlag 830” – magyarázta András-Nagy Róbert.

A sürgősségi kórház igazgatója szerint, ha a nyugdíjkorhatárt elérő orvosok tovább folytatják a munkát a kórházak és a betegek érdekében, az csupán egy-két évre oldja meg a problémát, közép- és hosszú távon viszont ugyanazokkal a gondokkal kell szembesülni. „A rendszer szégyene, hogy az orvos nem mehet nyugdíjba, ha szívén viseli a kórház sorsát” – mondta a menedzser.

A szakember szerint a magánkórházak „elszívó ereje” növekszik, az orvosok és a betegek egy része is ezek felé vándorol. Vannak olyan területek – például az idegsebészet, az intervencionális kardiológia – melyek gazdaságilag nem fenntarthatók egy közepes méretű sürgősségi kórházban, ezért marad a magánszektor, de például szüléskor is sokan a magánkórházakat választják, hogy a több éve felújítás alatt álló sepsiszentgyörgyi közkórházban ne hallgassák a légkalapács zaját.

Az igazgató ugyanakkor felhívta a figyelmet, folyamatosan próbálnak javítani a szolgáltatás minőségén, a panaszokat visszajelzésnek veszik, és igyekeznek kiküszöbölni a hiányosságokat. András-Nagy Róbert elmondta, az orvosok vonzására, motiválására szűkös az eszköztáruk, de orvosi lakások épülnek, a helyi és megyei önkormányzatok utaltak ki lakásokat fiatal orvosoknak.

A marosvásárhelyi Studium Alapítvány és a Kovászna Megyei Tanács által épített orvosi lakásokat 99 százalékban befejezték, még a környezetet kell rendezni, a megközelíthetőséget kialakítani. Ezekben hat lakrész van, 3 egyszobás és 3 kétszobás, az igényléseket pályázati rendszerben bírálják el.