Az európai migrációs válsággal kapcsolatban elmondta, a közel-keleti háborús menekültek mintegy 90 százaléka a szomszédos országokba vándorol, a többiek számára a gazdag arab országok nem számítanak vonzó célpontnak, mert ott a vendégmunkásoknak semmilyen joguk nincs. „Az Amerikai Egyesült Államok fallal védi déli határait, ahol tűzparancs van érvényben, így a bevándorlók egyedüli vonzó célpontja a védekezni képtelen Európa” – mutatott rá Nógrádi.

Az elemző példaként említette, Ománban például 15 éves ott tartózkodás után kaphat valaki állampolgárságot, ha tud írni és olvasni arabul és áttér az iszlám hitre. Mint mondta, az Európai Unió ebben a kérdésben jelenleg ott tart, hogy 28-ból 20 tagállam ma már a magyar álláspontot támogatja. Nógrádi szerint Törökországgal tárgyalni és megállapodni ebben a kérdésben stratégiai tévedés. Törökországnak ugyanis nem áll szándékában betartani az EU feltételeit – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.

A hatalmi erőviszonyokat kommentálva elmondta, ebben a játszmában három fontos játékos van: az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Oroszország, bár utóbbi csak haderejét tekintve számít világhatalomnak, gazdaságilag a kőolaj és földgáz világpiaci árától függ. Rámutatott, az Amerikai Egyesült Államok nélkül jelenleg nem lehet szövetséget létrehozni, hiszen kutatásban és hírszerzésben világelsőnek számít.

Ennek kapcsán megemlítette: az Egyesült Államok lehallgatásainak 90 százaléka gazdasági információszerzésre irányul, a lehallgatások mindössze tíz százaléka katonai hírszerzés, azaz a terrorizmus elleni küzdelem része. A biztonságpolitikai szakértő szerint az Amerikai Egyesült Államoknak az orosz–ukrán konfliktus kitöréséig egy fő ellensége volt: Kína. Úgy véli, a konfliktust követően az amerikaiak újragondolták európai politikájukat.  

„Az USA stratégiája az, hogy az oroszoktól minden frissen szerzett területet – Krím-félsziget – vissza kell venni, Európa azonban ezzel szemben megosztott ebben a kérdésben. Míg a balti államok, Lengyelország és Románia az amerikai álláspontot támogatják, addig a francia–német elképzelés az, hogy meghagyják a Krím-félszigetet Oroszországnak, cserébe az oroszok Donbászt adják vissza Ukrajnának, az orosz kisebbség pedig kapjon autonómiát. Ezt az álláspontot támogatja többek közt Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország is. Az USA érdeke viszont nem ez. Ilyen körülmények közt Ukrajna 2021-es csatlakozása az Európai Unióhoz reménytelen” – magyarázta Nógrádi György.

A szakértő szerint Kína célja az, hogy globális hatalommá váljon az elkövetkező időszakban. „A béke vagy háború kérdésre jelenleg az a válaszuk, hogy még néhány évig béke kell, hogy felfegyverezhesse magát” – jegyezte meg. Mint részletezte: Kína elfogadja ugyan szárazföldi határait – leszámítva az Indiával közös határát –, de nem fogadja el tengeri határait. Ugyanakkor nem tűrik el, hogy bárki Kína katonai politikáját bírálja. Oroszország katonai erejét tekintve világjátékosnak számít, másképp azonban nem, ahhoz túlságosan ki van szolgáltatva a kőolaj és földgáz világpiaci árának.