Az erdélyi városokban nem jelentenek a bukarestihez hasonló veszélyt a kóbor ebek, az önkormányzatok különböző módon kezelik a problémát, gyakori jelenség viszont a „kutyaexport\", amelynek során ismeretlenek összegyűjtik és más városba szállítják át a gazdátlan állatokat.

A főváros lakosait egyébként valósággal sokkolták a hétfőn történtek, többen beadványban szólították fel az önkormányzatot és az illetékes hatóságokat, hogy sürgősen találjanak megoldást a kutyatámadások megelőzésére, a hatvanezres ebpopuláció ritkítására. Valeriu Zgonea, az alsóház elnöke kedden bejelentette, Victor Ponta kormányfővel egyeztetve felkérte a közigazgatási bizottságot a kóborkutya-törvény elfogadásának megvitatására.

A parlamentben 2007 óta elfogadásra váró jogszabály lehetővé tenné a romániai önkormányzatok számára a gazdátlan ebek elaltatását. „Szíven ütött a gazdátlan ebek által megölt kisfiú drámája, hatéves kislányom van, tudom, miről van szó. Nem halogathatjuk tovább ennek az akut problámának a megoldását\" – nyilatkozta Zgonea.

Közben Abdo Salem törvényszéki orvos közölte, hogy az áldozat holttestén több mint száz harapásnyomot fedezett fel a boncolás során, szerinte a kutyák vadállati ösztönnel támadtak, mint amikor ölni akarnak a táplálékért. A rendkívül feldúlt állapotban nyilatkozó szakember elmondta, karrierje során ez volt a harmadik eset, amikor ember vált kutyatámadás áldozatává Bukarestben, és felszólította a hatóságokat, sürgősen tegyenek valamit a jelenség ellen.

Az önkormányzat keretében működő állatgondnokság dolgozói hat kutyát gyűjtöttek be arról a köztéri parkban található magánterületről, ahol az állatok rátámadtak a kisfiúra és testvérére. Kiderült, hogy az itt működő cég tulajdonában hivatalosan nem szerepelnek területőrző kutyák, és a területet sem kerítették körbe szakszerűen. A bukaresti polgármesteri hivatal közlése szerint a gyereket megtámadó kutyák egyikét 2008-ban örökbe fogadta egy Caleidoscop nevű állatvédő szervezet, azonban úgy tűnik, utána szabadon engedte az állatot.

Országos szintű megoldás kell

Országos szinten kell szabályozni a kóbor kutyakérdést – értékelte a Krónika megkeresésére Sikó Barabási Sándor is. A Kovászna Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetője emlékezetett, hogy két évvel ezelőtt a parlament elfogadta ugyan a törvényt, amely lehetővé tette a gazdátlan ebek elaltatását, ám az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította azt. Rámutatott, a kóbor kutyákat legtöbb egy hónapig kellene a menhelyeken tartani, értelmetlen ennél hosszabb ideig etetni azokat, hiszen a kiadás megterheli az önkormányzatok kasszáját.

A főállatorvos hangsúlyozta, a problémát országos szinten kell orvosolni, különben hiába talál megoldást rá egy város, a „megüresedett\" helyet elfoglalják a más településről bevándorló gazdátlan ebek, hiszen a kutyák 30–40 kilométert is kóborolnak.

„Túljelentkezés\" a menhelyeken

Sepsiszentgyörgyön nemrég radikális változásokat vezettek be a kóbor kutyák helyzetének orvoslására: a befogott ebeket beoltva, ivartalanítva és féregtelenítve visszaengedik a közterületre. A városhoz tartozó Szépmezőn 2009 októberében nyílt meg az ország egyik legcivilizáltabb kutyamenhelye, ahol eddig 2178 kutya fordult meg és 498 ebet sikerült örökbe adni; a 23 százalékos arány rendkívül magasnak számít. Jelenleg több mint száz kutya van a 80 férőhelyes telepen.

Az új szabályzat szerint a beteg, agresszív állatokat elaltatják, az egészségeseket két csoportra osztják: a fiatal, szép és kedves ebeket benntartják és megpróbálnak gazdát találni számukra, míg a többit ivartalanítva és beoltva, jól látható zöld fülszámmal visszaengedik a közterületekre. Abban bíznak, hogy ezzel a módszerrel néhány év alatt magától megoldódik a kóbor kutya kérdés, hiszen a gazdátlan állatok nem fognak szaporodni.

Csíkszeredában altatólövedékkel kábítják el a gazdátlan ebeket, így könnyebb a befogásuk. Az Eco-Csík regionális hulladékgazdálkodási vállalat július elején kötött szerződést egy csíkszeredai állatorvossal, aki a szükséges engedélyek kiváltása és az altatópuska, valamint a különleges lövedékek beszerzése után kezdett a kóbor kutyák befogásához.

A tapasztalat azt mutatja, hatékonyan a módszer. Az első kilenc nap alatt 35 kutyát gyűjtöttek össze és szállítottak a taplocai kutyamenhelyre, azóta viszont csak 13-at, bár folyamatos a tevékenység. Ennek magyarázata, hogy a kutyamenhely túlterhelt, gyakran nem tud újabb állatokat fogadni, ezért ilyenkor szüneteltetni kell a befogást. Voloncs Csaba, az Eco-Csík sajtószóvivője elmondta, a bejelentések alapján jóval több kóbor kutyát is be tudnának fogni, de a helyhiány miatt ezt nem tehetik meg.

Gondot okoz a „kutyaexport\"

Marosvásárhely abban a szerencsés helyzetben van, hogy az állatvédők és a sintérek aránylag jól együttműködnek. A menhelyet – mely jelenleg 47 négylábúnak nyújt szállást – egy német alapítvány támogatásával sikerült újraalakítani és fenntartani. Aurel Trif városházi szóvivő szerint az önkormányzat alkalmazottjai minden egyes telefonhívásra kiszállnak és megpróbálják azonnal befogni a lakótelepeken gazdátlanul csellengő ebeket.

A menhelyről a kutyákat ingyen lehet örökbe fogadni, abban az esetben viszont, ha valaki gondatlanságból elveszítette a négylábúját, az meg a sintérek hálójába kötött ki, a gazdinak 104 lejt kell kifizetnie a visszaszerzéséért. „A gondot az éj leple alatt, más helységekből hozott és Marosvásárhelyen szabadon engedett kóbor kutyák jelentik\" – jegyezte meg Aurel Trif. Ugyanakkor visszatetsző látványt keltenek azok a falkák is, melyek a guberáló cigányokat kísérik a lakótelepeken keresztül, egyik kukától a másikig.

Kolozsváron sincs akkora gond a kóbor kutyákkal, mint Bukarestben, de lakossági panasz így is akad, hiszen a menhely egyszerre csak 60 kutyát tud befogadni – mondta a Krónikának Cristian Pop állatorvos, az önkormányzat által működtetett telep vezetője. Mint részletezte, sokszor a civil szervezetek segítenek gazdát találni a befogadásra váró ebeknek. Havonta általában 40 négylábú talál gazdát, helyükre újabb kóbor ebek kerülnek.

Az állatorvos hangsúlyozta, betartják a törvényi előírásokat, egyszerre csak 60 kutyát tartanak benn, holott korábban napi 150 kóbor állatot is elfogtak a sintérek. Cristian Pop szerint a szabadon kószáló ebek számát rendkívül nehéz megbecsülni, számuk 1000 és 3000 közé tehető.

Váradon megoldódott a probléma

„Nagyváradon eddig nem voltak balesetek és remélem, hogy nem is lesznek, de nálunk sokkal kevesebb a kóbor kutya\" – mondta lapunknak Călin Ardelean, a helyi kutyamenhely ügyvezetője. Becslése szerint a bihari megyeszékhelyen már csak 100-120 gazdátlan négylábú kóborol, és számuk folyamatosan csökken. Amint arról beszámoltunk: a nyáron elkezdték begyűjteni ezeket, a lakossági bejelentéseket külön mobilszámra várják.

„Sokan hívták a számot az utóbbi időben. Ilyenkor huszonnégy órán belül valamelyik sintérautó a helyszínre megy, hogy begyűjtse a kutyát\" – magyarázta Ardelean. Tapasztalata szerint a kóbor kutyák vadabbak és hajlamosak hordákba verődni, ha az egyikük támad, a többiek is csatlakoznak hozzá. A bukaresti tragédiához hasonló esetek elkerülésére az illetékes a kutyák sterilizálásában látja a megoldást.

Ilie Bolojan nagyváradi polgármester a kóbor kutyák okozta probléma felszámolását tűzte ki célul, ennek érdekében nemrég kötelezővé tette a négylábúak számbavételét és mikroccsippelését. A kutyatulajdonosoknak jövőtől évi százlejes illetéket kell fizetniük, amennyiben nem hajlandók sterilizálni állataikat, a rendelet alól csak a pedigrés kutyatenyésztők mentesülnek.

A kutyamenhelyet működtető SOS Dogs Alapítványt képviselője, Lázár Károly is úgy értékelte, hogy Nagyváradon megoldódott a probléma, hiszen 2003 óta intenzíven sterilizálják a kóbor ebeket, ezáltal nem csak az elszaporodásukat fékezve meg, de a műtét révén az agresszióra is kevesebb hajlandóságot mutatnak.

Hisztériakeltést sejtenek az állatvédők

„Ez egy tragédia, amit – mint korábban is sokszor – hisztériakeltésre használnak fel, hogy uszítsák az embereket az állatvédők és a kóbor kutyák ellen – fejtette ki lapunknak Lucretia Simu, a szatmárnémeti állatvédő egyesület alapítója. – A pánikkeltők szándéka az, hogy ne oldódjon meg a kóborkutya-probléma, mivel a sintércégeket működtető maffián keresztül rengeteg közpénzt lehet kilopni a rendszerből.\" Hozzátette: évek óta kínlódnak azon, hogy elfogadtassák az állatvédők által kidolgozott, ivartalanítási törvény néven ismert jogszabályt, melynek révén megszüntethetőek lennének a gazdátlan ebek által okozott gondok, azonban úgy a mostani, mint az előző kormányzat ellenáll a kezdeményezésüknek.

Kifejtette: a kormány, illetve az önkormányzatok hibája, hogy sok a kóbor állat, a hatóságok ugyanis szántszándékkal akadályozzák a civilek munkáját. Lucreţia Simu rámutatott: az elmúlt 20 évben mindössze három hasonló haláleset történt, és mindegyikből hatalmas médiacirkusz kerekedett. „A hatalmon lévők alig várják, hogy ilyesmi történjen, mert ezek révén legitimálni tudják a kóbor kutyákkal kapcsolatos bizniszeiket – magyarázta.

A Szatmár megyei kórházba, amint az intézmény szóvivőjétől megtudtuk, időnként szállítanak be harapásos eseteket. Néha macska vagy patkánymarásról van szó, a legtöbb személyi sérülést azonban a kutyák okozzák. Az ilyen esetekről nem vezetnek külön statisztikát, és azt sem veszik nyilvántartásba, hogy kóbor vagy gazdával rendelkező ebekről van szó, így nem tudják megmondani, hogy milyen gyakoriak a kóborkutya-támadások.