Az egyesületek vezetői úgy vélik: a kormány ezzel gyakorlatilag több tízezer tanuló oktatáshoz való hozzáférését lehetetleníti el, vagyis közvetetten hozzájárul az iskolai lemorzsolódáshoz az előző kabinetek „magatartását követve”. Mint közleményükben rámutattak: a támogatás elmaradása több mint 130 ezer ingázó fiatalt érint. A diákszervezetek ugyanakkor hangsúlyozták: a kabinet az alkotmánynak a közoktatás ingyenességét előíró cikkelyét is megsérti.

Az érintettek azt is kifogásolják, hogy a Ponta-kormányhoz hasonlóan a Cioloş-kabinet is felső határt szabott meg a más településen tanuló fiataloknak megtérítendő összeg vonatkozásában, a szervezetek szerint pedig emiatt csak tavaly 35 ezer diák maradt ki az iskolából, mert a családjuknak egyszerűen nem volt pénze állni az ingázást. „Végtelenül sajnálatos, hogy 2016-ban létezhet még olyan állam az Európai Unióban, ahol gyerekek ezrei anyagi okokból az iskola elhagyására kényszerülnek. Ez a kormány érdektelenségének következménye” – hangsúlyozzák közleményükben.

Az egyesületek vezetői ugyanakkor emlékeztettek: már a tanév kezdete előtt arra kérték a kormányt, hogy fogadjon el sürgősségi rendeletet, amelyben az ingázás költségeinek 100 százalékos megtérítését írják elő. A kezdeményezést többek között a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (Makosz), az Országos Diáktanács, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret oktatási szakszervezet vezetői írták alá.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő kedden lapunknak arról számolt be: az oktatási minisztérium már dolgozik a diákszervezetek által is javasolt tervezeten, amely szerint teljes mértékben megtérítenék az utazási költségeket. A szakember rámutatott: a jelenleg érvényben lévő előírások felső határt szabnak meg, eszerint a bérlet árának csak 30-40 százalékát fizetik vissza a tanulóknak, családoknak. Kiss Imre viszont nem ért egyet azzal, hogy a részleges költségtérítés az oka a tömeges iskolai lemorzsolódásnak, szerinte a fiatalok jellemzően nem azért maradnak ki az iskolából, mert „nem tudják előteremteni a buszjegy árát”. Mint kifejtette: elszigetelten ugyan lehetnek ilyen esetek, de ez nem tendencia.

Az oktatási tárca két éve döntött arról, hogy kilométerenként mekkora támogatást nyújt az ingázó diákoknak, ezzel kívánták kiküszöbölni a visszaéléseket, a személyszállító cégek ugyanis térségenként eltérő díjszabá­sokkal dolgoznak. Előfordult, hogy a diákbérlet drágább volt, mint a teljes árú utazás, a fuvarozók ugyanis arra számítottak, hogy a tanulók automatikusan ezt a bérletet vásárolják meg, az állam pedig úgyis kifizeti.