Szörnyű pusztítást végezne Románia területén egy erős földrengés az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) tanulmánya szerint, amely annak nyomán lett ismét aktuális, hogy péntekről szombatra virradó éjszaka 2 óra körül meglehetősen erős földmozgást jegyeztek Vrancea megye térségében. A földrengést Székelyföldön és Bukarestben is érezni lehetett.

Az eset kapcsán ráadásul Valentin Mircea, a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testületének vezetője kemény bírálatot fogalmazott meg Facebook-oldalán. Mircea úgy véli: az állampolgárok egyáltalán nem bízhatnak a sürgősségi esetek kezelésével megbízott állami intézményekben, amelyek szerinte természeti katasztrófa esetén távolról sem volnának képesek gyorsan és hatékonyan reagálni. A péntek éjszakai földrengés után tapasztaltak alapján az ellenőrző testület vezetője azt a következtetést is levonta, hogy a romániai közmédia is teljes mértékben csődöt mondana abban, hogy részletesen, világosan és érthetően tájékoztassa a lakosságot a történtekről és a tennivalókról.

„Az állami hatóságok elbukták a próbát”

„Amennyiben ez a földrengés az illetékes hatóságok és intézmények felkészültségi szintjét mérő terepgyakorlat lett volna, azt kell mondanom, hogy mindenki elbukta a próbát” – fogalmazott körülbelül egy órával az eset után Valentin Mircea. A szakértő azzal érvelt: 60 perccel a földrengés után a kereskedelmi csatornákon és a hírtévékben nem esett egyetlen szó sem a történtekről a polgárok tájékoztatása és megnyugtatása érdekében, a katasztrófavédelmi hatóságok ugyan tudomásul vették a helyzetet, de semmilyen fórumon nem kommunikáltak a civilekkel, eközben a földtani intézet a Romániában csak kevesek által használt Twitter közösségi oldalon közölte, hogy milyen erősségű földmozgást jegyeztek. Az ellenőrző testület vezetője úgy fogalmazott: az állam intézmények csak „felfújt izmaikról képesek hencegni”, de éles helyzetben „senki nem számítson rájuk”.

Arafat visszautasítja a kemény bírálatot

Teljes mértékben visszautasítja a bírálatokat Raed Arafat, a belügyminisztérium államtitkára, aki a News.ro hírügynökségnek úgy nyilatkozott: nem érti, miről beszél Valentin Mircea, hiszen a hatóságok „tették a dolgukat”, a lakosságnak pedig minden körülmények között meg kell bízniuk az állami intézményekben. „Mi az emberek bizalmára alapozunk” – fogalmazott a rohammentő-szolgálatot (SMURD) megalapító Arafat.

Az államtitkár leszögezte: szó sincs arról, hogy a hatóságok elbukták a próbát, hiszen a péntek éjszakai földrengés nyomán semmiféle bevetésre nem volt szükség. „Őszintén szólva aggódom az érthetetlen kijelentések miatt. Hiszen a szaktárca katasztrófavédelmi igazgatósága már hajnali 3-kor üzenetet osztott meg a telefonos applikációján keresztül” – mutatott rá Raed Arafat. Hozzátette: ha valaki úgy véli, a belügyminisztérium csak „a felfújt izmaival képes foglalkozni”, nyugodtan el lehet látogatni az intézménybe, és ellenőrizni, hogy mi mindennel foglalkoznak.

Az államtitkár arról biztosított mindenkit: katasztrófa esetén az állam mindent megtesz azért, hogy minél több életet megmentsenek, ennek érdekében több nemzetközi partnerségi megállapodás is érvényben van, sőt még idén a földrengés utáni keresést és mentést lehetővé tevő felszereléssel bővül az ország katasztrófavédelmi eszköztára.

A lakosság háromnegyede veszélybe kerülne

Arafat ígéreteinek azonban némileg ellentmond az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség egy dokumentuma, amely szerint egy erős földrengés az ország lakosainak háromnegyedét érintené. Az IGSU fejlesztését célzó, a 2016–2025-ös időszakra vonatkozó stratégiát még augusztus végén bocsátották közvitára, a péntek éjszakai eset nyomán pedig – főként az online sajtóban – ismét közbeszéd tárgyává vált, hogy Románia infrastruktúrája mennyire sérülékeny. A dokumentumban hangsúlyozzák: a földrengésveszély valós kockázatot jelent az ország számára, hiszen Vrancea megye térségében komoly szeizmikus mozgás zajlik a föld mélyén. Románia lakosságának 75 százaléka pedig a potenciális természeti katasztrófa által érintett régiókban él.

A katasztrófavédelmi hatóságok ráadásul szegényes felszereléssel rendelkeznek, egyszerűen nincs elég speciális jármű és más, a keresést, a mentést a tájékoztatást, és az elszállásolást lehetővé tevő eszköz, sőt az alkalmazottak sincsenek megfelelően kiképezve. A dokumentum arra is kitér, hogy országszerte 32 olyan épület van, amelyben tűzoltóság működik, és amely különösen veszélyeztetett földmozgás esetén. Az IGSU emiatt nagyszabású beruházásokat sürget.

Maga Raed Arafat egyébként augusztus elején egy tévéműsorban úgy fogalmazott: egy komoly földrengés tragikus következményekkel járna Bukarestben. „Halálos áldozatokkal, sérültekkel, összeomlott épületekkel járna egy katasztrófa a fővárosban, ezt senki nem titkolja. Emiatt sürgősen lépéseket kell tenni a megelőzés érdekében” – fogalmazott az államtitkár. A stratégia szerint 2016 és 2018 között 103 millió eurós beruházást kellene végrehajtani.

Péntek éjszaka 5,3-as erősségi földmozgást mértek

Az országos földtani intézet (INFP) tájékoztatása szerint péntek éjszaka 2 óra 11 perckor a Richter-skálán 5,3-as erősségű földrengés rázta meg Vrancea térségét. A jelenség mintegy negyven másodpercig tartott, és ez volt az elmúlt időszak egyik legjobban érezhető földmozgása. Az INFP honlapját egyébként a történtek utáni órában nem lehetett elérni. A földrengés Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, illetve Bukarestben is jól érezhető volt, károkról ugyanakkor nem érkezett bejelentés. Nem sokkal 3 óra előtt egy kisebb utórengést is mértek, amelynek erőssége 2,7-es volt.