Hálaadó szentmisét tartottak szombaton Márton Áron ojtozi frontszolgálatának emlékére a háromszéki településen – az egykori erdélyi püspök száz évvel ezelőtt, 1916 őszén kezdte el katonai szolgálatát Ojtozban, nem sokkal később már a soproni hadosztály katonáival védte a hazát.
A megemlékezést a Kovászna megyei közgyűlés és a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság szervezte, a Márton Áron-emlékév rendezvénysorozat részeként. Kovács Zsolt Ojtozba beszolgáló kézdimartonosi plébános a szentmisén arról beszélt, hogy a példaadó Márton Áron nemcsak emlék kell hogy legyen, hanem mindennapi életünk része. Gaal Gergely, a Márton Áron Programbizottság elnöke kifejtette, a száz évvel ezelőtti időszak, az első világháború következményei a magyarság számára katasztrofálisak voltak, Márton Áron a háború nehézségeit, szörnyűségeit megtapasztalva a későbbiekben „népének és egyházának vezetését erős lelkülettel tudta végezni”.
Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke pedig így fogalmazott Erdély nagy püspökéről: „Meg merte fogalmazni, amit tapasztalt és látott még akkor is, amikor már nemcsak sejtette, de tudta, hogy a hatalom nem kíméli azokat, akik szembeszállnak vele. Ha ma itt lenne közöttünk, akkor sem hallgatna. Szóvá tenné azokat a sérelmeket, amelyeket ma az erdélyi magyar közösségnek el kell szenvednie. Szóvá tenné azt a kettős mércét, amit velünk szemben alkalmaznak. Kimondaná úgy, ahogy mi is kimondjuk, hogy a Székelyföld létezik, hiszen itt állunk Ojtozban, a Székelyföld keleti kapujában, ahol a szent életű püspök, egykor védte a magyar hazát”.
Közben Márton Áron és a székelyek címmel tartottak a hétvégén konferenciát Székelyudvarhelyen a 7. Székelyföld Napok eseménysorozat részeként. A püspök példás élettörténetéről, népnevelő tevékenységéről szóló kutatásokat vették számba, bemutatták az elért eredményeket és a jelenleg zajló munkákat is. Végszóként pedig elhangozott, hogy bár számos kutatás folyik a témában, mindig érdemes, hiszen Márton Áron életpéldája, a róla szóló történetek minden korban aktuálisak.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!