Falurombolás elleni tüntetés Budapesten
Éppen harminc éve annak, hogy az 1989-es temesvári forradalom előszele megcsapta a máramarosi Petrova lakosait, akik fellázadtak a kommunista diktatúra falurombolásban kimerülő területrendezési és szisztematizálási terve ellen.
2019. január 16., 18:102019. január 16., 18:10
2019. január 16., 18:352019. január 16., 18:35
Az 1989-es újév sem kezdődhetett mással, mint Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár televíziós beszédével. Ami viszont csak mostanában került fel a YouTube videómegosztóra, az a beszéd nyers, vágatlan, szerkesztetlen változata. Amelynek már a második mondatában elcsuklott a szónok hangja, valahogy úgy, mint az esztendő végén, abban a híres erkélyjelenetben... De mindenfajta kozmetikázás után is maradt a beszédben egy hivatkozás az „áprilisi tézisek átfogó társadalmi vitájára”, természetesen mint egyike a lecsengő esztendő nagy sikereinek.
Akik azokat az időket átélték, azok persze tudták, hogy az áprilisi tézisekről, az ott meghirdetett területrendezési és szisztematizálási terv kapcsán átfogó társadalmi vitáról szó sem lehetett, ha csak a tervezett falurombolások kiváltotta nemzetközi felháborodást és tiltakozási hullámot nem tekintjük annak. Minden eddigit meghaladó felháborodás hullámai kavarogtak óceánon innen és túl, de kavarogtak határon belül is becsületesen.
Hogy csak egyetlen példát említsünk, 1988. szeptember elején
A röviden és velősen falurombolásnak nevezett akció a belső ellenzék egyik kristályosodási pontjává, a bukaresti rezsim Achilles-sarkává változott, Ceaușescu amúgy is felduzzadt bűnlajstromának a listavezetője lett.
A bukaresti hatóságok persze igyekeztek csillapítani a felszított kedélyeket. Külföldi megfigyelőket hívtak meg, hadd tanúsítsák, hogy a buldózerek pihennek, dózerolásról szó sincs, ami nagy vonalakban meg is felelt a valóságnak. Amit viszont gondosan eltitkoltak, hogy a megyékben zavartalanul folytak az előkészületek, készültek a listák a felszámolásra kerülő helységekről. Először csak a térképről szerették volna eltüntetni őket, adminisztratív összevonások, egyesítések révén, remélve, hogy az elemi szolgáltatások leállítása nyomán a kisebb falvak maguktól is elsorvadnak.
A közelgő egyesítésről szóló riasztó hírek a máramarosi Visó-völgy egyik nagyközségébe, a több mint háromezer lakosú Petrovába is eljutottak.
A megyei szervek egyedül csak a községi néptanács elnökét – aminek akkoriban a polgármestert nevezték – avatták be a tervekbe, hasonló tisztséget ajánlva fel neki. A többi elöljárót és közalkalmazottat csak ’89 január közepén értesítették, hogy ideje lenne új munkahelyet keresniük... A felháborodás óriási volt, és amikor január 15-én, vasárnap a Mihai Eminescu költő születésnapját köszöntő ünnepi műsorra összegyűlt Petrova apraja-nagyja, hát bizony nem a költészet, hanem a másnapi tömegtüntetés szervezése került a napirendre...
Másnap, hétfő délelőtt
Amikor a kiszálló Szekuritáte ezredes az összegyűlt embereknek azt találta mondani: „akarjátok, vagy nem akarjátok, az egyesülés úgyis megtörténik”, elszakadt a cérna, elszabadultak az indulatok. Ablakok csörömpöltek, ajtókat rúgtak be, telefondrótokat téptek ki a falból, s a megrökönyödött megyei propagandatitkárhoz mindenfajta tárgyat kezdtek hozzávágni. Az menekülésre fogta a dolgot, s egy szomszédos szoba szekrényében barikádozta el magát. A szekustiszt nála is rosszabbul járt. Kilökdösték az udvarra, hamut szórtak a fejére, és vízzel leöntötték. A fellázadt tömeget, már délután a megyei első titkárnak sikerült lecsillapítania.
sőt a falustársait cserben hagyó polgármestert is leváltotta. Magyarán szólva: kapitulált a felajzott néptömeg előtt. De kapituláltak a karhatalom képviselői is. Kihallgatások csak ímmel-ámmal, a látszat kedvéért folytak, felelősségre végül is senkit sem vontak. Szégyenüket, tehetetlenségüket, megaláztatásukat botorság lett volna nagydobra verni, a történteket jobbnak látták inkább eltussolni.
Harminc évvel ezelőtt így kezdődött a sorsfordító 1989-es esztendő Máramarosban. Az országban pedig hamarosan folytatódott.
Krajnik-Nagy Károly
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Két Fehér megyei rendőr megsérült a gyulafehérvári katonai lőtéren történt robbanásban, amelyet fémanyagok szétfröccsenése követett. A rendőrök éppen a kilőtt töltényhüvelyeket szedték össze, amikor a robbanás bekövetkezett.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
szóljon hozzá!