„A földtulajdonosoknak – legyen a föld állami vagy magánkézben – bizonyos időszakonként, minimum évente egyszer karbantartási munkálatokat kell végezniük, le kell nyírniuk a füvet a területről, ki kell tépniük a parlagfüvet, és gyomirtót kell használniuk\" – áll a jogszabályjavaslat első cikkelyének második bekezdésében. A kezdeményező azt mondja, a rendkívül allergén növény okozta megbetegedések visszaszorítása a célja a tervezettel, éppen ezért megpróbálja rávenni a hatóságokat és a lakosságot, hogy hozzák meg az ehhez szükséges intézkedéseket.

Nem ez azonban az első próbálkozás a parlagfű irtásának kötelezővé tételére. Borbély László volt környezetvédelmi miniszter még 2010-ben kezdeményezte egy olyan törvény megalkotását, amellyel – például magyarországi mintára – szabályoznák a parlagfű irtását, ám a rendelkezés mindmáig nem született meg. Így pedig csakis egyéni kezdeményezésen múlik, hogy a magán- vagy jogi személyek saját területükön irtják-e, vagy sem a sokak számára rengeteg kellemetlenséget okozó gyomot, a környezetvédelmi hatóságok csak felszólítani tudják őket a feladat elvégzésére, számon kérni és bírságolni viszont már nincs hatáskörük.

A Székelyföldön is terjed

Közben pedig a korábban „érintetlen\" Székelyföldön is évről évre növekszik az allergiás betegek száma – mondta el lapunknak Seres Lucia háromszéki háziorvos. Kifejtette, reméli, minél gyorsabban elfogadják a törvényt, és kötelezővé teszik a parlagfű irtását, hiszen a gyomnövény egyre elterjedtebb, főleg a vasúti sínek és az utak mentén burjánzik. Az orvos kiemelte, elsősorban a tüneteket kezelik, az allergén kimutatása nem mindig lehetséges. Kovászna megyében például csak ettől az évtől van allergológus, holott évről évre nő a betegek száma.

Átfogó kampány kellene

A Partiumban már hosszú évek óta rengeteg bosszúságot okoz az allergiásoknak a parlagfű. Éppen ezért Ellenes-Jakabffy Zoltán nagyváradi allergológus is úgy véli, nagy segítség lenne a vonatkozó jogszabály, bár – tette hozzá – a Partiumban az utóbbi években már nem emelkedett robbanásszerűen a megbetegedések száma. A szakorvos szerint egyébként megfelelő tájékoztatással jelentős eredményeket lehetne elérni, hiszen ha mindenki irtaná a gyomot a környezetében, még akkor is, ha nem allergiás, vissza lehetne szorítani a parlagfű elterjedését.

Másrészt az allergia visszaszorításában életmódbeli felvilágosításra is nagy szükség volna, fokozott dohányzásellenes kampányra, vagy éppen a városokban a kipufogógáz mennyiségének a csökkentésére, tehát a tömegközlekedés előnyben részesítésére a saját gépkocsik helyett. De az is késleltetné az allergiás tünetek megjelenését, ha a kismamák az anyatejes táplálást részesítenék előnyben, és minél később vezetnék be a tehéntejalapú tápszereket a kisbaba étkezésébe.

Teszt csak pénzért

Ellenes-Jakabffy a Krónika kérdésére arra is kitért, hogy az állam nem finanszírozza az allergiateszteket, mindössze az asztmás kisgyerekek kivizsgálását támogatják, de például a szénanáthások, a csalánkiütéses, az ételallergiás kisgyerekek tesztelését a családnak kell finanszíroznia. „Az asztmás tünetek csak a jéghegy csúcsa az allergiás megbetegedések között, egy teszt 200 lejbe kerül, és az esetek többségében ezt a szülőknek kell állniuk\" – hangsúlyozta az orvos.

Rámutatott, a gyógyszerek többsége támogatott, ám nem minden szükséges készítmény található meg a patikák polcain. Ebben az évben például nem tudtak allergia elleni immunterápiát végezni, mert a francia cég leállította a szükséges készítmény gyártását, ezért azt egész Európában nem lehetett beszerezni. Ugyanakkor Ellenes-Jakabffy szerint a romániai egészségügyi rendszer hibája, hogy az allergia kezelésében fontos gyógyszert behozzák ugyan az országba, de a következő lépésben már exportálják is, így a romániai betegek nem jutnak hozzá.

Mielőbb el kell kezdeni az irtást

Az egyik legallergénebb növényként számon tartott parlagfű irtását legcélszerűbb már tavasszal elkezdeni. Virágzása ugyanis július közepe táján kezdődik el, és minden más allergénnél tovább tart. A parlagfű egyébként Észak-Amerikából származó növény, Európában nem őshonos. 1878-ban tűnt fel először Svájcban. Az I. világháború környékén kezdett elterjedni Európában. A folyamat kezdetben lassú volt, a növénynek alkalmazkodnia kellett az európai éghajlathoz. Ám amikor az éghajlathoz hozzászokott , robbanásszerűen terjedésnek indult. A gyom ugyanakkor a hetvenes évekig nem okozott jelentős mértékben allergiát. Az azóta eltelt évtizedekben viszont a pollenjének koncentrációja a levegőben nagymértékben megnövekedett. Európában jelentős mértékben elszaporodott, és komoly népegészségügyi problémát okoz.