A diplomata a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat meghívására látogatott a térségbe, és háromszéki vendéglátói előrelépésként érzékelték, hogy sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján legalább tízszer használta a Szeklerland (Székelyföld) megnevezést.

A nagykövet diplomatikusan válaszolt a jelen lévő újságíróknak a székelyföldi autonómiatörekvésekre, visszaszolgáltatásra, a kisebbségi jogok romániai szavatolására vonatkozó kérdéseire. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok tiszteli a kisebbségeket, fontosnak tartja a szólás és a gyülekezés szabadságát, a székelyföldi embereknek tehát joguk van törvényes úton tiltakozni, utcára vonulni, petíciókat benyújtani az állami szervezeteknek, kérve a problémák orvoslását. Arról is biztosította a jelenlévőket, hogy követik a romániai visszaszolgáltatási folyamatot, annál is inkább, mert a visszaigénylők egy része idős ember.

A diplomata szerint az Amerikai Egyesült Államoknak három prioritása van Romániában. Elsősorban a biztonság szavatolása, hiszen a Fekete-tenger térsége instabil; erős, átlátható kormányzás biztosítása (e téren jó jelnek nevezte, hogy az ország sikeresen küzd a korrupció ellen); illetve a gazdasági, kulturális együttműködés.

Klemm úgy vélte, Románia jó úton halad, hozzátette azonban, ez nem jelenti azt, hogy minden problémát megoldott, hiszen mint rámutatott, a kivándorlásnak súlyos gazdasági, társadalmi következményei vannak, amelyek aláássák az ország versenyképességét.

Sorozatosan elutasított restitúciós kérések

A nagykövet távozása után Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tájékoztatták az újságírókat a nagyköveti találkozón felvetett problémákról. Kató Béla elmondta, hogy a nyár elején már járt Amerikában, ahol találkozott azokkal a kongresszusi képviselőkkel, akik 2014-ben támogató levelet írtak az akkor még per tárgyát képező Székely Mikó Kollégium ügyében, így most megdöbbenve értesültek, hogy az iskolát elvették az egyháztól.

Elmondta, a református egyház csak az elmúlt héten 12 elutasító választ kapott a visszaszolgáltató bizottságtól, és a testület minden esetben arra hivatkozik, mint a Mikó-kollégium ügyében, azaz hogy az egyházkerület nem jogutódja a több száz éves intézményeknek. „Belefáradtunk, hogy száz per van a nyakunkon, tíz évig is elhúzódik, amíg végül – ha olyan a politikai környezet – negatív ítéletet hoz a bíróság” – szögezte le Kató Béla. Hozzátette, a reformátusok nem tudják megélni a vallásukat a diakónia, az iskola nélkül, ezt a vallásszabadság korlátozásaként élik meg. Ugyanakkor a püspök szomorúnak nevezte, hogy ilyen körülmények között kénytelenek készülni a protestáns egyházak jövő esztendei 500 éves jubileumára.

Antal: lemondtak a romániai magyarokról

Tamás Sándor megyei tanácselnök arra emlékeztetett, hogy Románia NATO-csatlakozása előtt a kisebbség számára is kedvező alkotmánymódosításra került sor, az EU-csatlakozás előtt pedig a kisebbségi jogokat szavatoló jogszabályokat fogadtak el, azonban 2007 óta ezeket megpróbálják csorbítani. Felidézte a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, a központosítás erősödését, a szimbólumok esetében alkalmazott kettős mércét, és Dél-Tirol példájával illusztrálta a lehetséges megoldást.

„Lojális állampolgárai vagyunk ennek az országnak, mégsem szeretnek bennünket, mert kimondjuk az igazságot, és mert száz éve az állandó nyomás ellenére sem akarjuk elhagyni szülőföldünket” – jelentette ki Antal Árpád. Az elöljáró feltette a kérdést: demokrácia az, ha három farkas és egy bárány demokratikus szavazással eldöntik, mi legyen a vacsora?

A sepsiszentgyörgyi polgármester rámutatott: a romániai magyarok úgy érzik, az Amerikai Egyesült Államok a Romániával kötött stratégiai partnerség részeként lemondott arról, hogy képviselje érdekeiket, kérje a jogaik betartását, bővítését.