Viszonylag kevesen regisztráltak eddig a határon túlról az október 2-án, alig több mint egy hónap múlva tartandó magyarországi kvótanépszavazásra – közölte a Magyar Nemzet.
2016. augusztus 25., 19:422016. augusztus 25., 19:42
2016. augusztus 25., 20:132016. augusztus 25., 20:13
A napilap a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján közzétett adatokra hivatkozva közölte: augusztus elején a névjegyzékben 261 005, magyarországi lakcímmel nem rendelkező, tehát külhoni magyar állampolgár szerepelt, mostanra pedig ez a szám 263 940-re emelkedett. Hetente tehát átlagosan alig ezerrel bővül azoknak a határon túli magyar állampolgároknak a száma, akik kérik felvételüket a levélben szavazók névjegyzékébe.
A névjegyzékbe szeptember 17-éig lehet regisztrálni, a szám így még néhány ezerrel emelkedhet. A Magyar Nemzet szerint ez meglehetősen kevés tekintve, hogy mostanra több mint 800 ezer határon túli kapott magyar állampolgárságot, és nagy részük, mintegy 700 ezren választókorúak. Két évvel ezelőtt a névjegyzékben 194 ezer külhoni szerepelt, tehát a 2014-es magyarországi országgyűlési választás óta 70 ezerrel emelkedett a számuk. Közülük több mint 114 ezren Romániában, 29 ezren Szerbiában, 2100-an Németországban élnek.
A napilap arra is felhívta a figyelmet, hogy a névjegyzék nem frissül automatikusan, mivel a szabály szerint aki regisztráltatja magát, tíz évig a jegyzékben marad, így olyanok is szerepelhetnek a nyilvántartásban, akik már elhunytak. A törlést csak a hozzátartozók kérésére hajtják végre, arról pedig az NVI-nél nem vezetnek külön nyilvántartást, hogy eddig hányan kérték levételüket a listáról. Pedig mindez döntő lehet a kvótanépszavazás érvényessége szempontjából, a referendum ugyanis akkor lesz érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavaz – jelenleg az érvényességhez 4 136 900 voks szükséges.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!