Ötszörös ingatlanadót fizethetnek majd azok a kolozsvári műemléképület-tulajdonosok, akik elmulasztják karban tartani tulajdonaikat. A kolozsvári tanács ugyanis szerdai ülésén elfogadta a leromlott épületek felújítására vonatkozó szabályzatot.

Horváth Anna alpolgármester tájékoztatása szerint azoknak az épülettulajdonosoknak, akik augusztus 15-éig felszólítást kapnak a polgármesteri hivataltól, hogy korszerűsíteniük kell ingatlanjaikat, november 30-áig el kell kezdeniük a felújítási folyamatot, ki kell váltaniuk az építkezési engedélyt. „Ellenkező esetben 2017 januárjától ötszörös adót kell fizetniük az adott épületre. Az építkezési engedély kiváltása után két év áll a tulajdonosok rendelkezésére, hogy a tényleges javítást elvégezzék. Ugyanúgy ötszörösére növekedhet a város belterületén lévő elhanyagolt telkek adója is, amennyiben a tulajdonosok az augusztus 15-éig kiküldött felszólítást követően nem takarítják ki az adott telket” – írta Facebook-oldalán az alpolgármester. Tájékoztatása szerint a műemlék épületeket korszerűsítő tulajdonosok ugyanakkor a felújítást követően adómentességet kérhetnek az önkormányzattól.

Horváth Anna lapunkhoz eljuttatott közleményében azzal indokolta a tanácsi döntést, hogy a kolozsvári homlokzatfelújítási program – amely adómentesség biztosításával szorgalmazta a történelmi belváros leromlott állagú épületeinek felújítását – nem hozta meg a várt eredményt. Ezért a városi tanács úgy döntött: él az új pénzügyi törvénykönyv nyújtotta lehetőségekkel, melyek lehetővé teszik, hogy 500 százalékos adóval szankcionálja azokat a tulajdonosokat, akik elmulasztják a leromlott állapotban lévő ingatlanjaik felújítását.

Temesváron is tervezik

Az ötszörös ingatlanadó ki­ve­tését tervezi a temesvári ön­kormányzat is azon mű­em­léktulajdonosok esetében, akik nem hajlandók korszerűsíteni házaikat. A Digi24 tájékoztatása szerint a bánsági város vezetése 1,5 millió lejes pénzalapot különített el a Lloyd soron (Piaţa Victoriei) található műemlékek felújítására, erre a homlokzat-felújítási program keretében pályázhatnak az érintett lakosok. Amennyiben nem kívánnak élni az önkormányzat által biztosított kedvezménnyel, és nem újítják fel leromlott állapotban lévő tulajdonaikat, a jövőben a jelenlegi ingatlanadó ötszörösét fizethetik.

Dan Diaconu alpolgármester elmondta, hogy a program a homlokzatok, a tetőzet, a díszítőelemek felújítását, illetve az épületek statikai megerősítését is magában foglalja. Szakértők szerint egy műemlék épület felújításának költségei akár az 500 ezer eurót is elérhetik, így a most induló program keretösszege csupán pár ingatatlan felújítására elegendő. A Digi24-nek nyilatkozó Radu Radoslav építész arra hívta fel a figyelmet, hogy tekintettel arra, hogy az önkormányzat tíz, legtöbb húsz épületet korszerűsíthet évente, Temesváron ellenben több tucat műemlék szorul felújításra, nagyon szigorú prioritáslistát kell készíteni ezekről.

Folytatódhat a kolozsvári Főtér felújítása

Július 20-án ér véget a közvita a kolozsvári Főtér felújításáról, ezt követően kiírják a közbeszerzési eljárást a kivitelezésre – jelentette be Emil Boc polgármester. Elmondta, a tervező cég a napokban mutatta be a Főtér felújításának következő lépését. A tervek szerint a tér nyugati oldalát, az Unió (Memorandumului) utca és az Egyetem utca közötti szakaszt teljesen lezárják a gépkocsiforgalom előtt, az itt kialakítandó sétálóövezet a tér szerves része lesz. Nagyobb terük nyílik így a teraszoknak is, mivel a jelenlegi taxisstandot átköltöztetik a tér keleti, Bánffy-palota előtti oldalára. Az elöljáró szerint a terv nem új keletű, még 2007-ből származik, aktualitását az adja, hogy most érkezett el a Főtér felújításának második szakasza.

Fel kell mérni az anyagi lehetőségeket

Ahhoz, hogy gyakorlatba lehessen ültetni a Kolozsváron elfogadott, Temesváron pedig tervezett többletadóról szóló tanácsi határozatot, előbb fel kell mérni a tulajdonosok anyagi helyzetét – értékelte a Krónikának az önkormányzati döntést Guttmann Szabolcs, az Építészkamara erdélyi fiókjának elnöke. „Mindenfajta lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy az emberek kötelességüknek érezzék a műemlék épületek karbantartását. Az azonban ködös és kérdéses számomra, hogy hogyan lehet ezt a döntést végrehajtani anélkül, hogy egy külön csapat ne azzal foglalkozna, hogy feltárja a lakók társadalmi helyzetét, a minimálnyugdíjból élőktől a tehetősebbekig” – mondta lapunknak a szakértő.

Kifejtette, attól, hogy valakire „rásóznak” egy műemléket, nem oldódnak meg a problémák, a gondok orvoslására akkor van esély, ha tisztában vagyunk az illető anyagi lehetőségeivel.

„Sajnos 26 év alatt csupán annyi történt, hogy átruháztuk a feladatot a közszféráról a magánszférára, és olyan törvényeket hoztunk, amelyeket nem tartunk be. Szerintem akkor fog működni a dolog, amikor az adókedvezmény és az adóemelés is működni fog. Azt láttuk, hogy az adókedvezmény túlzottan nem működött, mert amellett a tulajdonosok nem kaptak egyéb támogatást, de az az érzésem, hogy a mai Romániában az sem működik, ha nagyon komoly terheket sózunk rá a műemléképület-tulajdonosokra” – fejtette ki Guttmann Szabolcs.

Kevés a tehetős tulajdonos

Emlékeztetett, hogy a szocializmusban a legszegényebb réteg lakott a belvárosban, és 26 év alatt ez alig változott. A tőkeerős tulajdonosok aránya kevesebb ötven százaléknál, hívta fel a figyelmet. „Kellene egy csapat, amely felméri, hogy ez a helyzet mennyire valós, hogy házról házra tudjuk, hogyan lehet az épületeket felújítani. Ha a tulajdonos létminimum alatt él, annak törvényes módon közpénzből kell segítséget nyújtani a felújításhoz, a tehetősebbeknek viszont kötelessége felújítani az ingatlant, ha már azt választották, hogy a belvárosban akarnak lakni” – ecsetelte az építész.

Guttmann Szabolcs szerint a valódi kérdés az, hogy a tulajdonosok hány százaléka annyira tehetős, hogy „csak fel kell rázni álmából”, és megoldja a gondot. A szegényebbek számára azonban az igazi segítség ott kezdődne, ha a sok tulajdonossal rendelkező épületekre kidolgoznának egy használható tervet, a kivitelezéshez pedig szakmai felügyeletet biztosítanának, hogy a lakók ne maradjanak magukra. Azon épületek esetében, amelyek részben köztulajdonban vannak, előrelépés tapasztalható, vélte a szakértő, ugyanis az önkormányzat igyekszik magára vállalni a tervezési szakasz anyagi terheit.

Mint ismeretes, Kolozsváron év elején került a figyelem központjába a leromlott állagú műemlék épületek ügye, miután az önkormányzat a sürgősségi felügyelőség alkalmazottjainak segítségével leverette a belvárosi műemlékekről a meglazult díszítőelemeket, vakolatdarabokat, mivel indoklása szerint azok veszélyt jelentettek a járókelők testi épségére. A több hétig tartó akciót hatalmas szakmai és civil felháborodás kísérte, ennek híre az akkori művelődési miniszterhez is eljutott, aki a műemlékrombolás beszűntetésére és homlokzat-felújítási program kidolgozására szólította fel az önkormányzatot. A szakmai viták során elhangzott, a kolozsvári műemlékek felújítását leginkább az gátolja, hogy a legtöbb ingatlannak több tucat tulajdonosa van, ezek zöme pedig kispénzű nyugdíjas, akiknek nincs anyagi lehetősége a költséges munkálatokra.