Fotó: Veres Nándor
Üdvözlik a Hargita megyei pedagógusok, oktatási szakemberek, hogy a kormány megemelte az iskoláknak járó állami támogatás értékét, hiszen az összeg csak ritka esetben elegendő minden kiadásra, gyakran kell kiegészítést kérniük a tanintézeteknek a helyi önkormányzattól.
2017. január 21., 12:112017. január 21., 12:11
Viszont továbbra is hangsúlyozzák, hogy a fejkvóta, azaz a diákok száma alapján működő finanszírozási rendszer nem ideális, hiszen rengeteg lényeges szempontot hagynak így figyelmen kívül. A Grindeanu-kormány döntése értelmében az évi támogatás diákonként 3740 lejre növekszik a korábbi 3043 lejről. Az intézkedés az állami, a felekezeti és a magániskolákat is érinti, az összeg pedig a pedagógusoknak járó bérkiegészítés miatt növekszik.
Csukás Levente, a Hargita megyei tanfelügyelőség főkönyvelője rámutatott: a tapasztalatok szerint a fejkvóta alapján a tanintézeteknek folyósított támogatás épphogy elég a költségekre. A szakember azt is elmondta: a 3740 egy átlag, de jelentős eltérések vannak az egyes megyék, települések, valamint a különböző profilú iskolák között. A művészeti iskolák diákjai után például nagyobb támogatás jár, mert a kis létszám miatt az alap nem lenne elég a pedagógusok bérére, illetve a vidéki tanintézetek is több állami pénzt kapnak. Gyakorlatilag 29 kategória létezik. Csukás Levente kifejtette: jellemzően a finanszírozás 85 százalékát az alkalmazottak fizetésére fordítják, 15 százalékot pedig az iskola folyó költségeire, de általában pluszforrásokra van szükség, ilyenkor fordulnak az iskolák az önkormányzathoz. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy a kormánytól igényelnek kiegészítést.
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő arról számolt be: a fejkvótás rendszer nem veszi figyelembe, hogy a hosszabb munkaviszonnyal, valamint a különböző érdemfokozatokkal rendelkező pedagógusoknak magasabb a fizetése. Az állami támogatás így ott elegendő, ahol fiatal a tanári gárda. Görbe Péter úgy tudja: az illetékesek tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy a közeljövőben új rendszer alapján számolják ki a finanszírozások mértékét. „Ha az új kormányprogramban megfogalmazottakat sikerül megvalósítani, számíthatunk arra, hogy a különböző épületek felújítására, tantermek modernizálására is lesz pénz” – fogalmazott a főtanfelügyelő.
Egy új rendszer bevezetését támogatja Szakács Paál István, a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskola igazgatója, aki rámutatott: náluk például több épületben zajlik az oktatás, a tanulók gépekkel dolgoznak, és bentlakást is működtetnek, így magas a fenntartási költség, viszont csak 550 diákjuk van. Ennek ellenére az igazgató természetesen örül a fejkvóta növelésének, reméli, hogy így valamelyest könnyebb lesz a tanintézet fenntartása. Ehhez képest nem kívánt konkrétumokba bocsátkozni Cseke Péter, a siménfalvi Mártonffy Gergely Általános Iskola igazgatója, aki egyszer saját szemével akar meggyőződni arról, hogy valóban több pénz jut a tanintézeteknek. Mint elmondta: általában a fizetésekre és a mindennapi költségekre elengedő a pénz, az épületek korszerűsítésére és egyéb fejlesztésekre pályázni szoktak, idén is így tesznek.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!