Ellenben Gyergyószentmiklós és a kisebb községek jól járnak. A gyergyószéki nagyközségek vezetői arra panaszkodnak, hogy idei terveiket csak a saját adóbehajtásaikhoz szabhatják – egyesek egyenesen hátrányosnak minősítik az új szabályt, amelyet a személyi jövedelemadó és az áfa visszaosztására vezetett be a kormány.

A visszaosztásra szánt összeget ez évtől nem a megyei tanácsok, hanem a pénzügyminisztérium utalja ki, azt tartva szem előtt, hogy minden település számára biztosítsák a fenntartási költségekre szükséges pénzt. A minimális összeget községek esetén 1,5 millió lejben állapították meg, ennyire kerekítették fel azon önkormányzatok büdzséjét, melyeknél a saját jövedelem nem érte el ezt a szintet.

A visszaosztást szabályozó rendelet szerint minden település költségvetését feltornázzák az elvárt szintre, ami városok esetén 6, megyei jogú városok esetén 20, megyeszékhelyek esetén 50, míg megyei önkormányzatok esetén 80 millió lej.

Az új rendszer nagy nyertese a térségben a megyei jogú városi ranggal rendelkező Gyergyószentmiklós és Maroshévíz. Előbbinek 5 millió 571 ezer lejjel nő a költségvetése, míg Maroshévízen ennél is nagyobb összeget költhetnek el, 9 millió 153 ezer lejt. Ez Hargita megyei szinten is hatalmasnak számít, Csíkszereda például 3 millió 355 ezer lejt kap, míg Székelyudvarhely egyetlen lejt sem. Borszék ellenben nem panaszkodhat, a kisváros 2 millió 326 ezer lejt kap a visszaosztásból.

A nagy vesztesek a nagyközségek: Gyergyóújfalu sem érezheti magát szerencsésnek attól, hogy 13 ezer lejt kap, de Gyergyóalfalu, Gyergyóremete és Gyergyóditró teljesen kimarad a pénzosztásból. Az indoklás szerint azért, mert saját bevételük meghaladja az 1,5 millió lejt, így a kormány szerint ők nem szorulnak jövedelemkiegészítésre. Pénz jár ellenben a kevesebb lakossal rendelkező községeknek: Gyergyócsomalva 384 ezer lejt kap, Gyergyószárhegy 409 ezer, Vasláb pedig 684 ezer lejhez jut.

Elhamarkodott döntés

Moldován József képviselő korábban kifejtette: a jelenlegi leosztási módszer mindenképpen javításra, módosításra szorul.

„A költségvetés-kiegészítésekre vonatkozó döntés önmagában nem rossz. Ha van egy szabály, annak alapján mindenki tudja, hogy mire számíthat az elkövetkezőkben, illetve, hogy mennyi pénzre tud alapozni akkor, amikor a saját költségvetését megtervezi. Eddig a megyei tanácselnökök szubjektív módon adták a pénzt az önkormányzatoknak, és függetlenül a kéréseiktől úgy osztották szét az összegeket, hogy nem mindig felelt meg az elvárásoknak” – mondta Moldován József.

A képviselő ugyanakkor rámutatott, az új szabály főként a kisvárosoknak, kisközségeknek kedvez, a nagyközségeket viszont, ahol eddig sikeresen és hatékonyan dolgoztak, hátrányos helyzetbe hozza.
Mint részletezte, a formula a 2013-as költségvetés-kiegészítést veszi figyelembe, illetve azt, hogy az adott település milyen besorolású.

„Ez azért nincs rendben, mert vannak települések, amelyek ugyan községnek vannak minősítve, de néhány száz lakosuk van, és ugyanúgy, mint a több ezer lakosú nagyközségek, 1,5 millió lejt kapnak. Másrészt, ha megnézzük például a gyergyószéki nagyközségeket, ezek 5-6000 lakosú települések, ahol igenis van adminisztratív költség: területe is nagy, és lakosainak száma is nagyobb, mint néhány kisvárosé. Remete például közel hatezer lakosú település, Borszék 2500 körüli, mégis Borszék közel háromszor annyi pénzt kap, mint Remete” – mutatott rá Moldován, elhamarkodottnak nevezve a kormány döntését.

A szabályba még néhány kritériumot be kell venni, mondta, jelezve, hogy a pénzügyi államtitkárral folytatott beszélgetésében már tett erre javaslatokat. A képviselő szerint a települések lakosságának számát és az adminisztratív felületét is figyelembe kell venni, illetve számításba kell venni azt is, éppen milyen volumenű önrészt igényelnek az egyes településeken zajló projektek. „Mivel éves szinten van legalább egy esély a költségvetés-módosításra, akkor meg kell változtatni ezt a szabályt” – szögezte le Moldován.

Befejeznék a projekteket

„Azokat a településeket támogatja a kormány, amelyek nem tudják behajtani az adóikat, ahol pedig dolgoznak, azokat bünteti” – nyilatkozta lapunknak Egyed József, Gyergyóújfalu polgármestere. Elmondta, az öt faluból álló Újfalu község az utóbbi években 230 ezer lej körüli összeget kapott, idén viszont mindössze 13 ezer lej van előirányozva számára.

„Nevetséges ez az összeg” – fogalmazott Egyed József. Elmondta, az uniós pályázatokhoz önrészt kell biztosítaniuk, és ha a pénzt nem osztják vissza rendesen, nem lehet befejezni a projekteket. „Eddig a megyei tanács tisztje volt a visszaosztás, pályázatok alapján, célirányosan kaptuk a pénzeket. Most meg sem kérdezték, hogy ki mit szeretne fejleszteni, ahhoz menynyi pénzre lenne szükség” – részletezte Egyed. Hozzátette, a pénzügyi keret csökkenése miatt idén például új befektetéseket még csak tervezni sem mernek, jó, hogyha a zajló projekteket be tudják fejezni.

„Azok a települések, amelyek haladtak, semmit nem kapnak. Örvendek, ha idén sikerül befejezni az elkezdett projektjeinket. Ha ez sikerül, hatalmas eredmény lesz. Ha legkevesebb egymillió lejes beruházási értékünk nem lesz, nagy bajban lesz a község” – mondta Puskás Elemér. Gyergyóditró polgármestere szerint a munkára való ösztönzést is kiöli az új szabályzat, személy szerint borúlátón fog az idei tennivalókhoz.

„Pénztelen, kemény, nehéz, munkás év lesz, melyet sikeresen fogunk zárni, ha az Isten is megsegít. Hátrányból indulunk a költségvetési törvény szerint. Ez, túl azon, hogy igazságtalan, demotiváló is lehetne, ha beletörődnénk, és várnánk azt a bizonyos galambot. De nem így tekintek az előttünk álló évre: lesznek további lehetőségeink, vannak kevesebb pénzt igénylő projektjeink” – fogalmazta meg jóval optimistább álláspontját Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere.

Mint arról beszámoltunk, korábban a Szatmár megyei polgármesterek jelezték az új pénzosztási mód keltette aránytalanságot, az elöljárók azt tervezik, hogy a pénzügyminisztériumhoz fordulnak az ügyben.