Egyre égetőbb problémává válik Romániában a gyermekek szegényes mozgáskultúrája a szakemberek szerint, akik arra figyelmeztetnek, hogy a szülőknek, az orvosoknak és a pedagógusoknak közösen kell egészséges életmódra nevelniük a képernyők előtt mind több időt töltő fiatalokat.

A kialakult helyzetre nem elég magyarázat, hogy a gyermekek lusták, és szívesebben szánnak időt ülőtevékenységekre, sokan ugyanis az iskolai tornaórák egyhangúságát, valamint az egyéni képességeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyó számonkérési rendszert is felelőssé teszik. Minden bizonnyal ezeknek a tényezőknek is betudható, hogy aggasztóan sok iskolás kap orvosi felmentést testnevelésből, a megyei tanfelügyelőségek adatai alapján országos szinten a tanulók körülbelül 3 százalékának nem kell részt vennie a tornaórán.

Több tényező okozza a problémát

Kolozsvári tornatanárok a Monitorul de Cluj hírportálnak úgy nyilatkoztak: a probléma megértéséhez több tényezőt is figyelembe kell venni. Egyrészt a fiatal generációra valóban jellemző a lustaság, szerintük ilyenkor a szülőknek kellene közbelépniük, és rendszeres mozgásra ösztönözniük a gyermekeket. A pedagógusok azt is kifogásolják, hogy az orvosok jellemzően mindenféle vizsgálat nélkül, ismertségi alapon adnak felmentést. Elismerik ugyanakkor azt is, hogy sokszor maguk a tornatanárok túl szigorúak, és olyan feladatok elvégzését követelik meg, amelyeket alkatából kifolyólag nem minden diák képes teljesíteni. Egy, neve elhallgatását kérő, már nem praktizáló tornatanár a Krónikának úgy fogalmazott: nem a gyermekek teljesítményét kellene osztályozni, hiszen alkatilag eltérnek egymástól, inkább a hozzáállást, az igyekezetet és a folyamatos fejlődést lenne ajánlott értékelni és jutalmazni.

Az ügyben nemrég Dacian Cioloş miniszterelnök is megszólalt, miután olimpiai bajnokokkal, illetve élsportolókkal találkozott. A kormányfő Facebook-oldalán úgy fogalmazott: a sportolók több javaslatot is tettek arra vonatkozóan, hogyan lehetne megszerettetni a gyermekekkel a testnevelést. „Amint az élsportolók felhívták rá a figyelmem: először is széles körű tájékoztatókampánnyal kell megszólítani a szülőket és az orvosokat, akiket az indokolatlanul adott felmentések visszaszorítására kell ösztönözni. Ez elengedhetetlen, ha egészséges gyermekeket akarunk nevelni” – hangsúlyozta Dacian Cioloş.

A felmentett diákoknak is részt kell venniük az órán

Az oktatási minisztérium idei döntése értelmében egyébként a felmentett diákoknak is jelen kell lenniük a tornaórán, különben igazolatlan hiányzást írnak be a naplóba. Ezeknek a tanulóknak nem kell tornázniuk, és jegyet sem kapnak, a tanár viszont különböző, sporttal kapcsolatos feladatokat róhat rájuk, például stopperrel mérhetik társaik eredményeit, vagy bírók lehetnek egy mérkőzésen. A szaktárca indoklása szerint erre azért van szükség, hogy a felmentett iskolások se maradjanak ki a közösségi tevékenységekből.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő úgy véli: Háromszéken a felmentések többsége indokolt, noha előfordulhatnak túlkapások, nem jellemző, hogy a túl szigorú tornatanárok vagy a kis osztályzatok ijesztik el a gyermekeket testnevelésóráról. Kovászna megyében egyébként közel hétszáz diák (mintegy 1,7 százalék) rendelkezik orvosi igazolással, és bár ez meglehetősen soknak tűnik, tavalyhoz képest százzal esett vissza a felmentett iskolások száma. Kiss Imre úgy tapasztalta: ennek egyik oka, hogy a háziorvosok szigorúbban járnak el, nem adnak egykönnyen igazolást. A főtanfelügyelő örvendetesnek tartja a tendenciát, szerinte a gyerekeknek nagy szükségük van a mozgásra, hiszen sokat ülnek az íróasztal mellett, a számítógép előtt.

„Nem kellene jegyet adni tornaórán”

A háziorvosok egy része ezzel szemben úgy véli: a gyermekeket nem szigorúsággal kellene testmozgásra ösztönözni, hanem például azzal, hogy a tornaórán egyáltalán nem adnak jegyet, mert az osztályozással csak elriasztják a tanulókat. Lucia Şereş, a háziorvosokat tömörítő egyesület Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta: az ügyben évekkel ezelőtt az oktatási minisztériumhoz fordultak, de választ azóta sem kaptak, noha a helyzet nem sokat javult. A szakember hangsúlyozta: a mindenkire érvényes kötelező normák teljesítése nehéz, ezért sok iskolás rossz jegyeket kap, a szülők így bármit megtesznek azért, hogy felmentést kapjanak, mert az osztályzat rontja az év végi átlagot, ami viszont számít a középiskolai és az egyetemi felvételinél.

„A szülő előbb-utóbb talál valami okot, hiába győzködi őt az orvos a testmozgás fontosságáról” – magyarázta a háziorvos. Lucia Şereş leszögezte: tornából legfeljebb „átment” vagy „megbukott” minősítést kellene adni. A szakember azt is értelmetlennek tartja, hogy a diákoknak minden tanévben a fizikai megerőltetésre való alkalmasságukat igazoló orvosi igazolást kell vinniük az iskolába. Ez például Kovászna megyében azt eredményezi, hogy a tanévkezdés utáni napokban a 38 diák csaknem megrohamozza a háziorvosi rendelőket, viszont lehetetlen ennyi fiatalt megvizsgálni néhány nap alatt, így az eljárás bürokratikus tevékenységgé minősül át.

A helytelen testtartásra figyelmeztet a gyógytornász

Rendkívül fontosnak tartja a kamaszok mozgáskultúrájának erősítését Fejér Szabolcs csíkszeredai gyógytornász is, aki a Krónikának kifejtette: a fejlődésben lévő tinédzsereknél természetszerű a csontnövekedés és ezzel az izmok megnyúlása, ilyenkor figyelni kellene a jó testtartásra. A gyermekeknél ebben az időszakban nagyon könnyen kialakulhat a gerincferdülés. Ezeket a problémákat gyakran alig néhány hetes gyógytornával korrigálni lehet, fontos lenne, hogy a háziorvos vagy éppen a tornatanár odafigyeljen a rendellenességekre, és időben javasolja a kamaszoknak a speciális mozgásformát. A szakember tapasztalatai szerint a mostani tizenévesek a mozgásszegény életmódon kívül a kifogásolható étkezési szokások miatt is gyengébbek, merevek, a csontozatuk és az izomzatuk rosszabb állapotban van, mint a negyvenes, ötvenes generáció körében. Mint rámutatott: a mozgás rendkívül fontos, már a heti egy tornaóra is jótékony hatású, Fejér Szabolcs viszont azt is hangsúlyozta, hogy szakszerű testnevelésre van szükség, „nem e
lég egy labdát odadobni a diákoknak”.

Több városban helyi szinten keresnek megoldást a problémára, és kínálnak intézményes alternatívát az iskolai tornaóra mellé: Csíkszeredában például az önkormányzat kezdeményezésére évek óta szervezett csoportokban járnak úszás- és korcsolyaoktatásra a település iskoláinak diákjai. A szülőknek minimális anyagi hozzájárulást kell fizetniük, egy–egy alkalomért néhány lejt. Nemrég felmerült, hogy csíkszéki falvak tanulóit is bevonják a programba, erről a csíkszeredai polgármesteri hivatalban a napokban tartottak megbeszélést, amelyen kiderült, a legnagyobb akadályt az jelenti, hogy a megyeszékhely uszodájának programja már most túlzsúfolt. Hasonlóan járnak el Temesváron is, ahol nemrég felújították a 30-as számú iskola uszodáját, amelyet így testnevelésórán is használhatnak a diákok.