A testnevelés tantárgyból kapott osztályzatok módosítása érdekében fordulnak ismét a tanügyminisztériumhoz a háziorvosok, akik azért lobbiznak, hogy tornaórán ne adjanak hagyományos osztályzatot, hanem csak átment vagy megbukott minősítést kapjanak a diákok. A szakemberek azzal érvelnek, hogy az előírt normákat nem tudja mindegyik gyermek teljesíteni, ezért sokuk osztályzatát rontja a testnevelésjegy, számos tanulót ugyanakkor a szigorú követelmények egyszerűen elriasztják a sporttól.

Lucia Şereş, a háziorvosokat tömörítő szövetség Kovászna megyei elnöke a Krónikának elmondta: három évvel ezelőtt már küldtek egy erre vonatkozó beadványt a szaktárcának, amire azóta sem kaptak választ. Pavel Năstase oktatási miniszter azonban nemrég bejelentette, hogy a kormányprogramnak megfelelően 2017 végéig új tanügyi törvényt állítanak össze a jelenleg hatályban lévő, 2011-ben elfogadott jogszabály helyett, így a háziorvosok elérkezettnek látják az időt, hogy újra előrukkoljanak kérésükkel.

Lucia Şereş szerint a helyzet amúgy sem javult sokat az évek során. „A kötelező normák nehezek, ezért a szülők, hogy megvédjék gyereküket a rossz jegytől, mindent kitalálnak, hogy felmentessék tornából a diákot. Az orvos hiába győzködi őket, hogy mennyire fontos a testmozgás, előbb-utóbb úgyis kitalálnak valamilyen okot, ami indokolja, hogy a gyerek ne vegyen részt a testnevelésórán\" – magyarázta. A javaslat azt is tartalmazza, hogy az azt igénylő gyermekeknek gyógytornára kellene járniuk, a lehetőséget pedig a tanintézet teremtené meg.

Nem ért egyet a háziorvo­sok meglátásával Farkas Csaba, a testnevelésért felelő Kovászna megyei tanfelügyelő, aki szerint a diákok egy része egyszerűen kényelemből nem akar részt venni a tornaórán. Úgy vélekedett: kizárt, hogy egy diák rossz jegyet kapjon, ha rendszeresen jár órára, és nem lazsál, hanem igyekszik, szorgalmasan dolgozik, a szaktanárok ugyanis – szerinte – a fejlődést, az igyekezetet, a hozzáállást értékelik. „Az orvosok ne szóljanak bele, hogyan minősítjük a diákokat tornaórán, arra figyeljenek, hogy csak indokolt esetben adjanak felmentést\" – fogalmazott a tanfelügyelő.

Háromszéken egyébként jelenleg 672 diáknak van orvosi igazolása arról, hogy ellenjavallt a megerőltető fizikai tevékenység, ez a megye tanulóinak 2,57 százaléka – tudtuk meg Kiss Imre főtanfelügyelőtől. Legtöbben a gimnáziumokban és a szakiskolákban kértek felmentést, ebben a tanévben 322 középiskolás, a tanulók 5,81 százaléka nem tornászik. Ugyanakkor egy tavaly kiadott miniszteri rendelet értelmében a felmentett diákok is kötelesek részt venni a tornaórán, amely során segíthetnek a tanárnak, például stopperórával mérhetik társaik eredményét, vagy vezethetik a ponttáblázatot, de jegyet nem kapnak. Kiss Imre rámutatott: valamelyest csökkent a felmentettek száma, ezt pedig örvendetesnek tartja, „hiszen a gyerekeknek szükségük van a mozgásra, túl sokat ülnek az íróasztal mellett, a számítógép előtt\".

A háziorvosok javaslatával kapcsolatban úgy fogalmazott: valóban fontolóra lehet venni, hogy a tehetséget, a vele született adottságokat feltételező tantárgyakból ne adjanak jegyet. „Tornából, rajzból, zenéből vannak tehetségesebb gyerekek, akiket képességeik jobban segítenek. A tanárok többsége jelenleg is az igyekezetet, a szorgalmat értékeli, de el lehet gondolkodni azon, hogy ezekből a tantárgyakból ne kapjanak a diákok jegyet\" – magyarázta a főtanfelügyelő.

Közvitán a beiskolázási keretszámok

Közvitára bocsátotta az oktatási minisztérium a 2017/2018-as tanévre vonatkozó beiskolázási keretszámokról szóló határozattervezetet – közölte az Agerpres hírügynökség. A tervezet 665 ezer helyet ír elő az óvodákban, napközikben, 935 ezer helyet az elemi, 810 ezret az általános iskolai oktatásban, a kilencedikes diákok számára pedig 165 ezer helyet.
További 15 ezer helyet javasolnak az esti oktatásban résztvevők és a csökkentett látogatású kilencedik osztályt végzők számára, 15 ezret az esti munkarend szerint működő tizenegyedik osztályok számára, 54 ezer helyet pedig a szakoktatásban részt vevő kilencedikesek számára. A felsőoktatási intézmények számára a tervezet 62 ezer állami finanszírozású helyet ír elő, további 35 600 ingyenes helyet biztosítanának a magiszteri képzésre beiratkozóknak, a doktori iskolákban pedig háromezer, a rezidensképzésben pedig négyezer hely szerepel.