Sajátosan értelmezi a Maros megyei tanfelügyelőség az oktatásügyi minisztérium rendeletét az iskolaigazgatói és aligazgatói versenyvizsgák megszervezéséről. A módszertan alapján a vegyes tannyelvű intézmények igazgatójának vagy aligazgatójának kötelező módon ismernie kell az adott iskolába, óvodába járó kisebbségi diákok nyelvét. A szeptember 19-én közzétett tanfelügyelőségi határozat alapján azonban kiderült: ezt úgy értelmezik Maros megyében, hogy mintegy 45 vegyes tannyelvű iskolában csak az aligazgatóra vonatkozik a szabály, azaz az igazgatónak nem kell beszélnie a kisebbség nyelvét.

A Maros megyei tanfelügyelőség igazgatói és aligazgató állások versenyvizsgáját szabályozó diszkriminatív határozata miatt hétfőn a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) panaszt nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD). A panaszlevelek célja, hogy a megyei tanfelügyelőség határozatának diszkriminatív és törvénytelen jellege megszűnjön, továbbá hogy egy újabb iskolaigazgatói álláspályázatról szóló határozat során a Maros megyei tanfelügyelőség kötelező módon konzultáljon az RMPSZ szakembereivel, illetve a marosvásárhelyi és Maros megyei RMDSZ oktatásért felelős képviselőivel.

„Kevés eszköz áll rendelkezésünkre, a pereskedés túlságosan elhúzódna, így az nem célravezető most. Arra biztatom a jelentkezőket, hogy adják le nyugodtan dossziéjukat, és amennyiben törvénytelenség éri őket, forduljanak hozzánk jogorvoslatért, sőt peres eljárásokat is vállalunk” – mondta el lapunknak Szigeti Enikő, a Cemo elnöke.

Nem mindenkinek kell betartani az előírásokat?

A tanfelügyelőség határozatában kitér arra, hogy nem kell figyelembe venni minden esetben az oktatási minisztérium rendeletét, amely kimondja, hogy a vegyes tannyelvű óvodák, iskolák igazgatójának vagy aligazgatójának kötelező módon ismernie kell az adott tanintézménybe járó kisebbségi diákok nyelvét. Sőt külön pontban jegyzi meg, hogy ott, ahol csak az igazgatói tisztségre lehet pályázni, nem kell betartani a törvényt, azaz sok vegyes tannyelvű iskolában nem kötelező ismernie az igazgatónak a kisebbség nyelvét. Ezzel azt fogalmazta meg, hogy olyan iskolákban is, ahol több ugyan a magyar diák, mint például a maroskeresztúri intézményben, de nincs aligazgatói tisztség meghirdetve, ott az igazgatónak nem kell kötelező módon beszélnie magyarul.

„A tanfelügyelőség ezt nem teheti meg, nem írhatja felül a törvényt” – mondta az RMPSZ Maros megyei elnöke, Horváth Gabriella. „Senki nem szabhatja meg azt, hogy ki jelentkezzék a versenyvizsgára. Nem értem, hogy mi alapján hozták ezt a határozatot” – fejtette ki az RMPSZ megyei elnöke, aki 18 éve tölti be az aligazgatói állást a Bolyai Farkas Gimnáziumban, idén azonban nem jelentkezik a versenyvizsgára. Elmondása szerint nemcsak azért, mert hosszú ideje vezeti az intézményt, hanem mert „bizonyos helyzetekben kezdtem kényelmetlenné válni bizonyos személyek számára” – mondta.

Illés Ildikó szerint sem törvényes a határozat

Szigeti Enikő elmondta, a Cemo munkatársait több, jelenleg még tisztségben levő magyar anyanyelvű iskolaigazgató kereste meg, olyan személyek, akik a táblázat szerint már csak a „magyarul beszélő” aligazgatói állásra pályázhatnak. „Ezek az igazgatók beszámoltak az irányukba történő folyamatos nyomásgyakorlásról – amelynek célja, hogy az érintettek ne pályázzanak iskolaigazgatói állásra – és bemutatták azokat a módszereket, amelyekkel rá akarják őket venni arra, hogy csak az aligazgatói tisztségre pályázzanak” – fogalmazott Szigeti Enikő. Megkérdeztük a határozattal kapcsolatban Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelőt is, aki kifejtette: a tanfelügyelőség döntése szerinte sem törvényes.