A bizottság levelben tájékoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt és kezdeményező társát, Hans Heinrich Hansent, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökét, hogy az európai sokszínűség megőrzését célzó kezdeményezés nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe. A Minority Safepack Initiative elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az EU-nak.

A bizottság elismeri, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az unió egyik értéke, de hozzáteszi, hogy sem az Európai Unió alapszerződése, sem az EU működéséről szóló szerződés nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozókkal kapcsolatos jogalkotáshoz. A bizottság ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a kezdeményezők bizonyos javaslatai hozzájárulhatnak a kisebbségekhez tartozók jogainak átfogó rendezéséhez. Ezek ugyanis alapjai lehetnek a bizottság azon erőfeszítéseinek, hogy javaslatot tegyen egy olyan EU-s jogszabály elfogadására, amely a szerződések alkalmazására vonatkozik.

Az Európai Bírósághoz fordul az RMDSZ

Kelemen Hunor szerint az Európai Bizottság voltaképpen “az európai nemzeti és nyelvi kisebbségek partneri ajánlatát utasította el”. Az RMDSZ elnöke az európai kisebbségi szolidaritás megvalósítását, az európai kisebbségek példa nélküli összefogását tartotta a kezdeményezés legfontosabb hozadékának. Kijelentette: ha a kisebbségi jogok európai szintű szabályozásához kifejezetten európai uniós kompetenciára van szükség, akkor a továbbiakban ennek a kompetenciának a megteremtését tekinti célnak. Az RMDSZ elnöke szerint a következő napok feladata lesz az elutasítás indoklásának a részletes jogi elemzése, de megjegyezte, első olvasatra is fel lehet fedezni ellentmondásokat az indoklásban.

Kelemen Hunor hozzátette, az RMDSZ javasolja a döntés megfellebbezését az Európai Bíróságnál, miután konzultál a kezdeményezés partnereivel. “Az RMDSZ nem egyetlen fronton harcol a nemzeti kisebbségek uniós jogainak kiterjesztéséért. A Kisebbségi Intergroup a következő időszakban ismét beterjeszt egy kezdeményezést az Európai Parlament elé, amelyben a nemzeti kisebbségek védelmét, jogköreinek kiszélesítését kéri” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Hozzátette, a romániai magyar nemzeti közösség célkitűzése marad a kisebbségi jogi szabályozás megteremtése. Ennek elérése érdekében céltudatos, szervezett, hosszú távú cselekvési stratégiát dolgozott ki, amely csupán erős európai parlamenti jelenléttel valósítható meg. “Az európai nemzeti közösségek stabilitási tényezők, hozzájárulnak Európa gazdagságához, a történelmi régiók megerősítéséhez. Az Európai Uniónak és a kisebbségi kérdés kezelését elutasító nemzetállamoknak is fel kellene ismerniük, hogy a kisebbségi jogok nem vesznek el a többség jogaiból, hanem az európai etnikai és nyelvi sokszínűséget erősítik” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

„Az uborka mérete a fontosabb?”

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára úgy véli, sokak számára ez egy újabb lehetőség leírni Európát, és méltatlankodni, hogy „bezzeg az uborka méretét szabályozzák, de a nemzeti kisebbségekhez tartozó mintegy 100 millió polgár elvárásait semmibe veszik.”  A főtitkár azonban pozitívumként értékeli, hogy az Európai Unió intézményesülési folyamatában, amely bő 60 évvel ezelőtt kezdődött, soha nem sikerült egy ennyire erős és egységes kisebbségi szolidaritást kialakítani. „Az RMDSZ és nemzetközi partnerei közel 2 éves munkája eredményeként az állampolgári kezdeményezés ügye mögé felsorakozott mintegy 90 európai kisebbségi közösséget képviselő szervezet. Ez egy óriási fegyvertény, amely akkor is megkérdőjelezhetetlen, ha az Európai Bizottság egyelőre elutasító álláspontra helyezkedett” – mutatott rá Kovács, aki szerint az elutasító szöveg indoklásában is fellelhető pozitívum.

„A dokumentumban egyértelmű ellentmondást lehet felfedezni, hiszen elismeri, hogy a kezdeményezés hat intézkedési területe között vannak olyanok, amelyek az európai szerződésekben szereplő kompetenciákon belül vannak, mégis az egész javaslatcsomagot arra való hivatkozással utasítják el, hogy a kezdeményezés a bizottság hatáskörén kívül esik. Értelmezésünk szerint a részlegesség semmiképpen nem jelent egyértelműséget. Az elutasítás szövegében tehát kódolva benne van, hogy szakmailag jó munkát végeztünk, a kérdésben pedig politikai döntés született” – magyarázta Kovács Péter.

„Át kell törni a közöny falát”

Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke és egyben a kezdeményezés koordinátora a Krónika megkeresésére elmondta, még mindig bizakodóak, remélik, hogy sikerül áttörniük a kisebbségvédelem iránti közöny falát Brüsszelben. „Mi alapos szakmai megfontolás és érvek alapján dolgoztuk ki a polgári kezdeményezést, a kapott indoklásból pedig nem derül ki egyértelműen, hogy miért utasították el. A magyarázatukból nyilvánvaló, hogy vannak pontok, amelyek az Európai Bizottság kompetenciájába tartoznak, ugyanakkor egészében azt hatáskörükön kívül esőnek találták. Ez óriási ellentmondás, amit mi nem tudunk elfogadni” – magyarázta az RMDSZ külügyi titkára.

Vincze szerint európai partnereiket talán még jobban meglepte a bizottság döntése, és a következőkben egyeztetni fognak annak megfellebbezésről. Az RMDSZ ugyanis azt javasolja, hogy jogilag ragadjanak meg minden lehetséges eszközt, és figyelembe véve a kezdeményezésüket övező szolidaritást, akár a bizottság döntésétől függetlenül is elindítják az aláírásgyűjtést. „Megpróbálunk nyomást gyakorolni a bizottságra, hogy a kisebbségi kérdésnek ne fordítsanak hátat. Nem teszünk le az általunk javasolt keretszabályozásról” – szögezte le Vincze.

Száz Alpár Zoltán politológus szerint az unióban vannak olyan nagy nemzetállamok, amelyek sokkal mostohábban bántak kissebségeikkel és nyilvánvaló, hogy tartanak a szakadár mozgalmaktól, amelyek egy ilyen kezdeményezéstől felerősödhetnek. Emlékeztetett arra is, hogy az uniót tulajdonképpen nem kisebbségvédelemre találták ki, és nincs olyan szakhatósága amely ezzel foglalkozzon. „Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, mint amikor a birkózók próbálnak egymáson fogást találni. A szervezetek is jogi fogózkodókat keresnek” – mondta Szász, aki Kelemen Hunorhoz hasonlóan politikai döntésnek tartja az elutasítást. Felhívta a figyelmet Skócia és a katalánok függetlenségi törekvéseire, és jelezte: igazából az új Európai Uniós szerződésen van a hangsúly, amennyiben abba sikerül beiktatni a kisebbségekkel kapcsolatos hatásköröket, úgy a polgári kezdeményezések elutasítására sem marad fogódzó.

EMNP/EMNT: közösen kell fellépni

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tegnap közleményben jelentette be: arra buzdítja a Kárpát-medencei magyar szervezeteket, hogy közösen dolgozzanak ki egy kisebbségvédelmi tárgyú európai polgári kezdeményezést. A közlemény szerint az a tény, hogy az Európai Bizottság elutasította az RMDSZ és partnerei kezdeményezését, felértékeli az európai kisebbségi szolidaritás és az autonómiáért való közös fellépés lehetőségét. A két szervezet sokatmondónak találta, hogy bár az uniót megalapozó szerződések védik a nyelvi és kulturális sokszínűséget, és tiltják a nemzeti kisebbségekhez tartozók hátrányos megkülönböztetését, mégsem alkotható európai jogszabály ezen értékek védelmében.

A Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök, és Sándor Krisztina EMNT-ügyvezető által aláírt nyilatkozatban a két szervezet felkéri Tőkés Lászlót, a Kárpát-medencei Autonómiatanács (KMAT) elnökét, hogy hívja össze a Kárpát-medence magyar szervezeteinek a vezetőit. Felkérik ugyanakkor az RMDSZ-t, hogy az „vizsgálja felül korábbi álláspontját, és vegyen részt a KMAT munkálatain egy közös európai polgári kezdeményezés megszövegezése érdekében”. A két szervezet megismételte korábbi álláspontját, mely szerint az európai polgári kezdeményezés ügyének nem szabad a magyar szervezetek politikai versenye áldozatává válnia.

Amint arról beszámoltunk, az Európai Unió 2012. április elsejétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel összhangban álló jogszabályt alkothat. Az erdélyi magyar szervezetek három kezdeményezést is megszövegeztek, ám egyik sem jutott el az aláírásgyűjtés szakaszáig.

Az Európai Bizottság már korábban elutasította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei által benyújtott, a nemzeti sajátosságokkal rendelkező régiók védelméről szóló kezdeményezését. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csak véleményezésre adta be átfogó kisebbségvédelmi kezdeményezésének szövegjavaslatát, de az sem ment át a bizottsági rostán.