Székelyföldön emberemlékezet óta használják a földből feltörő gyógyhatású forrásokat, több településen kis helyi fürdőket építettek ki ezek köré. S habár korábban nagy népszerűségnek örvendtek, a 21. század elején több népi fürdő ment tönkre. Ezt a pusztulást szerették volna megakadályozni a 2001. augusztus negyedikén a lázárfalvi Nyír fürdő helyreállításával kezdődött Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka révén.

„A Csomád-Bálványos Kistérségi Társulás nevéhez köthető a kaláka elindítása, ugyanis közösen elkészítettünk egy térségi vizsgálati anyagot, egy programot, illetve egy 17 pannóból álló – fényképes, szöveges – kiállítást, amelyet bemutattunk a kistérség településein. Amikor ez utóbbit Lázárfalván ismertettük, a helyi Jánosi Lajos jött az ötlettel, hogy miért nem újítjuk fel a Nyír fürdőt, ő is segítene. Ekkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy kalákában hozzuk rendbe ezeket a fürdőket\" – avatott be a kezdeti tervekbe Jánosi Csaba geológus, aki szívügyének tekintette és tekinti ma is ezen gyógyvizek sorsát.

A Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (CSTTE) vezetője elmondta, 2001-ben a lázárfalvi volt az első fürdőhely, amelyet kiépítettek, azt követte a tusnádi Nádas fürdő (2002), a kozmási Sószék fürdő (2003), a kászonújfalvi Sóskút fürdő (2004), a csíkszentkirályi Borsáros fürdő (2005), a csobotfalvi Kerekeger fürdő (2005), majd a csíksomlyói Barátok feredője (2006), a homoródkarácsonyfalvi Dungó feredő (2006), a csíkszenttamási Szent Anna fürdő (2007), a csomafalvi feredő (2008), valamint a borszéki Tündérkerti feredő (2009). Hargita megye után Kovászna megyében folytatták a kalákákat.

Közös munka

Nemcsak helyieket, hanem külföldi diákokat, szakembereket is bevontak a munkába: a Herczeg Ágnes tájépítész vezette Ars Topia Alapítvány vállalta a magyarországi pénzforrások megpályázását, illetve ők szervezték a tájépítész egyetemisták székelyföldi alkotótáborait. Voltak kalákások Ausztráliából, Angliából, Katalóniából, Iránból, így volt rá példa, hogy 50–100 hazai és külföldi önkéntes dolgozott együtt 7–10 napig egy-egy településen. A CSTTE szervezte a kalákák lebonyolítását, amelyben a helyi önkormányzatok, közbirtokosságok – anyagi támogatással – is részt vállaltak. A helyiek pedig a szállást és az étkeztetést biztosították, részletezte a fürdőépítő.
Minden felújított fürdőt a helyi közösségek gondnokságára bíztak, így az elmúlt 15 év alatt némelyiket továbbfejlesztették, másokat viszont benőtt a gaz.

Jó példaként említette Jánosi Csaba a lázárfalvi Nyír fürdőt, amely mellé a kozmási önkormányzat vendégházat, hétvégi piknikezésre alkalmas helyet alakított ki; kiemelte a csíkszentkirályi Borsáros fürdőt is, amelyet szintén a helyi polgármesteri hivatal jóvoltából fejlesztettek tovább. Elhanyagolttá vált azonban a tusnádi Nádas fürdő, a kászonújfalvi Sóskút fürdő. Kérdésünkre a szakember elmondta, amennyiben az önkormányzatokban meglenne a szándék, és biztosítani tudnák az anyagi forrásokat, újra segítenének helyreállítani az elhanyagolt fürdőket. Azonban nem elég csak a felújításra való szándék, az is kell, hogy azután valaki vállalja a felelősséget a fürdőért, annak karbantartásáért, tette hozzá.

A helyieken múlik

A kalákában felújított népi feredőknek akkor van jövője, ha a helyi közösség felelősséget vállal ezekért, magáénak érzi, és gondozza ezeket a kis tájépítészeti remekműveket – szögezte le a Krónikának Albert Zoltán. A Székelyföld Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke, a Csomád-Bálványos Kistérségi Társulás munkatársa lelkes háromszéki támogatója a székelyföldi népi fürdők felújítását felvállaló mozgalomnak, öt éve maga is szorgalmazta, hogy Kovászna megyében is megszervezzék a fürdőépítő kalákákat.

Háromszéken a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka program keretében 2011-ben elsőként Oltszemen a sütei borvízforrást, 2012-ben Csernátonban a Malom és Csókás feredőt, majd a kisbaconi fürdőt építették ki, két évvel ezelőtt Zalánpatakon alakítottak ki népi feredőt, majd tavaly Bálványoson az Apor-lányok feredője újult meg, idén pedig a bölöni Büdös feredőt „öltöztették új köntösbe\". Albert Zoltán úgy véli, ha már a helyi közösségek önerőből nem tudják felújítani, kiépíteni a fürdőket, a legkevesebb, hogy megbecsüljék, megőrizzék őket. „Nem feltétlenül az önkormányzat, jogi személyiséggel rendelkező szervezetek kell hogy gondját viseljék a feredőknek, a rendben tartásuk be kellene épüljön a falu életének ritmusába\" – részletezte a turisztikai szakember.

Meglátása szerint ez annyira természetes kellene hogy legyen, mint az, hogy a kapu előtt seprik az utcát, vagy ahogy régen a húsvéti határkerüléskor kitakarították a vizeket, itatókat, feredőket. A mozgalomban azért is fektetnek nagy hangsúlyt a helyiek bevonására – ők biztosítják a Magyarországról érkező önkénteseknek a szállást, étkezést, de építőanyaggal, munkával is beszállnak –, hogy minél inkább a magukénak érezzék a felújított feredőt. Albert Zoltán szerint Háromszéken vannak pozitív és negatív példák, inkább a szem előtt lévő, a panziók mellett kiépült feredők maradtak meg jó állapotban, ezek turistaforgalmat generálnak, és a vállalkozók is jobban odafigyelnek rájuk.

Bosszantó vandalizmus

Kovászna megyében elsőként a sütei borvízforrást újították fel. Fodor István bodoki polgármester lapunknak elmondta, sokat bosszankodnak a vandálok miatt, akik összetörik a jelzőtáblákat, korlátokat, leszedik a cserepeket, otthagyják a szemetet. A polgármesteri hivatal munkatársai igyekeznek rendben tartani a borvízforrás környékét, kaszálják a területet, de a rongálókkal nem tudják eredményesen felvenni a harcot, állandóan nem tudják őrizni a létesítményt. „Most is a községháza udvarán vannak az összetört táblák. Kijavítjuk, újrafestjük, majd visszaszereljük, és egy idő után kezdjük az egészet elölről\" – panaszolta az elöljáró.

Az oltszemi, gyomorbántalmakra javallott forrás vizéért Maros megyéből is odautaznak a gyógyulni vágyók, a kis hozamú forrásra csapot szereltek, de azt is folyamatosan letörik. „Nem az idegenek rongálnak, szemetelnek. Nekünk kell megtanulnunk, hogy megbecsüljük értékeinket, vigyázzunk rájuk\" – jelentette ki a polgármester, hozzátéve, hogy vannak kivételek, hiszen a helyiek közül is sokan segítenek, összeszedik a mások által szétdobált szemetet, vagy beviszik javítani az összetört táblákat.

Elgyomosodott fürdők

Terepszemlénk során felkerestük a csobotfalvi Kerekeger fürdőt, ahol a 2005-ben újjáépített fürdő két medencét, édesvizű forrást, öltözőt, napozóteraszt, egy toalettet, hidat foglalt magában. Rendezték a patakoldalt, amelyet pallókkal kötöttek össze, az oda vezető utat pedig táblákkal jelezték, információs táblákat helyeztek ki. A fürdő kiépítése után nemcsak a település lakói, hanem több csíkszeredai is igénybe vette. Egyikőjük megosztotta velünk akkori élményeit.

Elbeszélése szerint a fürdő nemcsak kellemes környezetben helyezkedett el, hanem a nyári melegben hűvös, árnyékos kikapcsolódást nyújtott, ahol kulturált körülmények között lehetett átöltözni, fürödni, napozni, ezért a felújítás utáni nyáron barátaival rendszeres látogatói voltak a Kerekeger fürdőnek. A helyszínre most csak pontos útbaigazítás révén jutottunk el, az irányjelző táblákról ugyanis lekopott a festék. Egy kis útszéli oszlop árulkodott arról, hogy jó helyen járunk, ugyanis az elburjánzó növényzet miatt nem láttuk a fürdő felé vezető pallót. Nemcsak az út mellett nőtt nagyra a gyom, hanem az egész fürdő területén, a pallók, padok jelentős része elkorhadt, alig találtuk meg a medencét, amelyiknek vize mocskos, környéke rendezetlen volt.

Rendezett környezetben

Felkerestük a csíksomlyói Barátok feredőjét is, ahol minden évben önkéntesek egy-egy csoportja próbálja kijavítani, kicserélni az időközben tönkrement elemeket. Az idei tevékenységük is jól látható, a megszürkült deszkák között még sárgán „világítanak\" a pár hónapja felrakott elemek. Mivel a füvet is lekaszálták, a fürdő területe jól átlátható. Rendezett a kozmási Sószék fürdő környezete is, habár ottjártunkkor láttunk korhadozó faelemeket. A medence vize viszont tiszta, a körülötte lévő területet nemrég lekaszálták. A kozmási közösség nemcsak a fürdő gyógyhatásában, az azt körülvevő területben is meglátta a lehetőséget, és piknikezőhelyet alakítottak ki lefödött asztalokkal, elkülönített parkolóhellyel. A fürdő közelébe egy vendégházat is építettek.

Jótékony hatású vizek, gödrök

Jánosi Csaba geológus szerint a népi fürdők gyógyhatásait többségében ismerik a helyiek, bár napjainkban inkább piknikezőhellyé váltak az említett helyszínek. „Még mindig sokan vannak, akik jótékony hatásuk miatt használják ezeket a vizeket. A borvizek érrendszeri megbetegedésekre, reumatikus bántalmakra nagyon jók – erre használják a tusnádi Nádas és a lázárfalvi Nyír fürdőt.

A kászonújfalvi Sóskút fürdő vize nagyon jó bőrbetegségekre, ivókúraként pedig cukorbetegségre, köszvényre, gyomorbetegségekre alkalmazzák. Minden ásványvízfürdőnek megvan a maga gyógyhatása, ahogy a büdösgödröknek is. A Lázárfalván felújított mofetta egyike a legkeresettebb büdösgödröknek, amely nagy kéntartalma révén a porckopás, ízületi problémák ellen nagyon hatékony. A kovásznai gödrökből hiányzik a kén-hidrogén, így azok elsősorban a szívbetegségekre hatnak jótékonyan\" – foglalta össze Jánosi Csaba.