„Ha pedig valamennyi tagállam határlezárással kezd védekezni a migránsok továbbvándorlása ellen, az olyan negatív következményekkel járhatna, hogy elveszítjük az európai uniós csatlakozás összes előnyét. Ugyanis nincs rá garancia, hogy megmarad a határok átjárhatósága vagy a Schengeni övezet” – fejtette ki a Krónikának az államtitkár. A magyar kormány képviselője csütörtökön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán tartott előadást az október 2-i kvótanépszavazás tétjéről.

Lemond állampolgárságáról
egy sepsiszentgyörgyi újság­író
Lemond magyar állampolgárságáról Bús Ildikó újságíró, a sepsiszentgyörgyi Friss FM hírszerkesztője. A rádiós a Facebookon „üzent” Orbán Viktor magyar kormányfőnek, kijelentve: megkapta az október 2-i kvótanépszavazáson való részvételre felszólító levelet.
„A gyűlöletkampány kiválóan működött, csakhogy én nem a nem magyar állampolgárokat gyűlöltem meg ezáltal. Továbbá üzenem, hogy többet ilyen levelet ne küldjön – ne pazarolja rám a papírt és az illetéket –, mert holnap elkezdem a magyar állampolgárságomról való lemondás eljárását” – írta nyilvános profilján az újságíró, akinek gesztusa nagy felháborodást váltott ki a közösségi oldalon, sokan sértő megjegyzésekkel illették emiatt.

„A népszavazás Romániáról is szól, hiszen olyan állandó és felső határ nélküli kényszerbetelepítés ellen lépünk fel, amely az uniós szabályozás szerint Romániára is vonatkozna, amennyiben az Európai Bizottság és a brüsszeli bürokraták át tudnák azt vinni a döntéshozatali fórumokon” – mutatott rá az erdélyi magyar állampolgárok érintettségére Völner Pál.

Kifejtette: a népszavazás erős nyomásgyakorlási eszköz, amely azt bizonyítaná, hogy nemcsak a magyar kormány, parlament ellenzi a kötelező betelepítést, hanem választók milliói sorakoznak fel az ügy mögött. Emellett a referendum eredménye a többi uniós államnak, az ottani választóknak is üzenet, hogyha nincsenek megelégedve saját politikai elitjükkel, a bevándorlás kérdéséhez való hozzáállásukkal, akkor népszavazással akár ők is meg tudják fordítani a folyamatokat, hívta fel a figyelmet az igazságügyi államtitkár.

Felvetésünkre, hogy a magyarországi népszavazás ellenzői azzal érveltek, hogy a jelenlegi kvótaelőírások nem tényleges betelepítésről szólnak, csupán a bevándorlási kérelmek elbírálásáról az államtitkár kifejtette: akik ezt állítják, azok nincsenek tisztában a tényekkel, azaz nem ismerik az Európai Bizottság 2016. május 4-i döntését.

Az Európai Tanácsnak, illetve az Európai Unió parlamentjének címzett javaslat ugyanis egyértelműen a felső határ nélküli kötelező, állandó betelepítési kvótáról szól, hívta fel a figyelmet. „Ennek alapján a tavalyi másfélmillió fős tömeget meghaladó bevándorlóból Magyarországnak több mint 15 ezret, Romániának több mint húszezret kellene befogadnia” – magyarázta Völner Pál igazságügyi államtitkár.