Tíz gyerekből nyolc használja a közösségi oldalakat, amelyeknek látogatottsága 55 százalékkal nőtt az elmúlt négy évben – derült ki egy európai szintű felmérésből.
2015. május 30., 13:482015. május 30., 13:48
A 9–16 éves gyerekek körében ugyancsak népszerűek a közösségi oldalak, ezek használatának veszélyeire hívták fel a figyelmet a szakemberek.
Mint mondták, a túlzott Facebook-használat miatt a gyerekek figyelmetlenek az iskolában, romlanak a tanulási eredményeik és nehezebben kommunikálnak kortársaikkal. A nagyváradi Onisifor Ghibu műszaki iskolában például a diákoknak le kell tenniük mobiltelefonjukat tanórák előtt és csak szünetben szabad használniuk.
A 2010 şi 2014 között végzett, „Net Children Go Mobile” című felmérésből az derül ki, hogy a 9 és 16 év közöttiek 57 százaléka használ közösségi oldalakat, ahol adataik és az általuk közzétett dolgok szinte bárki számára hozzáférhetőek.
Alin Creţu pszichológus felhívta a figyelmet, hogy a gyerekek a túl sok Facebook- és internethasználat miatt idővel összemoshatják a valós és virtuális világ közti határvonalat. Mint mondta, a képernyőkön látottakból mintegy „átköltöztethetik” a valós világba az erőszakot és a különféle nemkívánatos magatartásformákat.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!