A természet szépségeiben az illemtudó túrázó csak gyönyörködik, de nem rombolja azokat semmilyen módon, hanem arra törekszik, hogy a távozása után olyan legyen a vidék, mintha ott sem járt volna – vagyis érintetlen. Ez a kirándulók egyik legfontosabb alapszabálya, amit szülőként érdemes még a kirándulás előtt megtanítani a gyerekeknek.
2016. június 05., 10:562016. június 05., 10:56
Persze a gyerekek nincsenek oda a szabályokért, és ha valamit tiltanak, azt már csak azért is megteszik – ellenben ha a szülő tetteivel példát mutat, és nem szavakkal fegyelmezi őket, akkor jó eséllyel ők is természetszerető és természettisztelő túrázókká válnak majd. Az erdőkben, a mezőkön, a folyó- és patakpartokon jó eséllyel minden élőlény védett a bogaraktól kezdve a békákon, kígyókon át a madarakig, és ami nem az, azt sem kell feltétlenül azonnal megfogni, letépni, zsebre dugni és hazavinni. Ha csak ezt az egy dolgot megtanítjuk a gyerekeknek, már nagyon sokat tettünk azért, hogy civilizált, természetszerető túrázó váljon belőlük – írta a Nlcafé.hu.
Ráadásul a védett élőlények némelyikének rendkívül magas az eszmei értéke, letépésük pénzbírsággal sújtható. Sok család szereti a sátorozást, mások pedig azért vállalják ezt a nomád játékot, mert a gyerekek mindennél jobban imádják. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az elemi udvariassági és természetvédelmi szabályokat be kell tartanunk: nem okozhatunk kárt, rendetlenséget, nem szemetelhetünk, és nem gyújthatunk akárhol tüzet – kivéve az erre kijelölt helyen.
A tűzgyújtási szabályok az erdők védelmében születtek, és komolyan kell őket venni: egy kis óvatlanság, gondatlanság miatt egész erdők éghetnek le, és egy eldobott csikkel évekre tönkretehetjük állatok és növények ezreinek otthonát – arról nem is beszélve, hogy hány ártatlan élőlényt elpusztítunk egy ilyen tűzzel. Éppen ezért tüzet csakis és kizárólag az erre kijelölt helyen szabad gyújtani: ilyen helyek felállítása pedig az erdőgazdálkodók kötelessége. Ha viszont tűzgyújtási tilalom van életben, akkor még ezeken a helyeken sem tüzelhetünk. Tűzrakáshoz fel szabad használni a lehullott gallyakat, elszáradt ágakat, az élő ágakat azonban semmiképpen ne törjük le, és végképp ne vágjunk ki élő fát egy tábortűz kedvéért.
A tűzbe ne dobjunk műanyag hulladékot, flakonokat, nejlonzacskót vagy fémtárgyakat – például konzervdobozt –, mert ezek vagy nem égnek el rendesen, és ezt a szemetet majd másnak kell utánunk eltakarítania, vagy környezetszennyező anyagokat bocsátanak ki az égéskor. A tüzet sose hagyjuk magára: mindig legyen valaki, aki az oltására alkalmas eszközzel őrködik a tűz felett, és ha egy szélroham vagy más miatt terjedni kezdenének a lángok, azonnal megállítja azokat. Távozáskor teljesen oltsuk ki a tüzet: a hamu alatt ne maradjon parázs sem.
Nem zavarjuk a vadállatokat
„A rokonszenv és a sajnálat vezeti sok embertársunkat, akkor amikor menteni próbálják a mezőn, erdőn és erdei tisztásokon tett kirándulásaik során fellelt őz, nyúl és hasonló emlősfajok fiataljait. Habár ezek a kölykök elhagyatottnak és védtelennek tűnnek, ez csak látszat. A szülők okkal hagyták őket hátra az általuk ismert, védett helyeken, és hamarosan visszatérnek hozzájuk, ezért tehát nincs szükségük mentésre\" – hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Mint írják, emiatt nem szabad az egyedül hagyott fiatal állatokhoz nyúlni, tehát ne zavarjuk és ne költöztessük őket.
„Biztonságosabb a kölykök számára, ha nem zavarjuk őket!\" – írták a szakemberek. A természetvédelmi egyesület egyébként nemrég azt is közölte, egy fehér gólya, egy héja és egy holló került vissza a természetbe a Milvus Csoport segítségével. „Ez természetvédelmi tevékenységeink egyik fontos része. Kérjük önöket, fordítsanak nagyobb figyelmet természeti értékeinkre, és védjék azokat\" – olvasható az egyesület Facebook-oldalán.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!