Utóbbinál az érzelmek a csomagolás széttépésénél csúcsosodnak, előbbinél azonban valamiféle kötelék teremtődik az ajándékot adó és kapó között. Tankvezetés, repülőgép-szimulátor, főzőtanfolyam, borkóstolás, Ferrari-vezetés – az élményajándékok köré egy egész ipar épült az elmúlt évtizedekben világszerte. Ma több mint 250 milliárd dollárnyi pénzösszeget mozgat meg évente – olvasható a Vg.hu-n.

Koncertjegy vagy úszóbérlet ajándékba

A kategóriában nincsenek határok és mindenki pénztárcájához könnyen szabható: be lehet fizetni a megajándékozottat úszásra, edzőterembe, élményfürdőbe, de vehetünk neki koncert-, színház- vagy mozijegyet és így tovább. Az élményajándékok kérdését Cassie Mogilner és Cindy Chan marketingpszichológusok tanulmányban vizsgálták meg. Alapfeltevésük egyszerű volt: leginkább azért vásárolunk ajándékot, hogy megerősítsük a kapcsolatot az ajándékozottal. Ez pedig, mint bebizonyosodott, leginkább élményajándékokkal valósulhat meg, párkapcsolatban, családban vagy munkahelyen is.

Ráadásul az is mindegy, hogy milyen volt az eddigi kapcsolat a két fél között – az élményajándékok minden esetben, akár az első pillanattól kezdve erősebb köteléket teremtenek, legyen szó régi szerelmekről vagy csupán kollegiális viszonyról. Mogilnerék kutatása rávilágított egy másik fontos tényezőre is: az élményajándékoknak ettől függetlenül nem örül jobban az ajándékozott – sőt még személyesebbnek sem gondolja. Ám akkor mégis miért hoz létre erősebb köteléket?

A válasz az érzelmekben rejlik

Míg egy tárgyi ajándék körüli érzelmek nagyjából akkor csúcsosodnak, amikor széttépjük a csomagolást, az élményajándékoknál az érzelmek később, sokkal emlékezetesebb formában nyilvánulnak meg. Valójában a lényeg igen egyszerű: nagyobb hatással van ránk az átérzett öröm egy koncerten, mint mikor egy termék már néhány perc múlva megszokott tárgy lesz a közelünkben. Míg a tárgyakhoz nagyon gyorsan hozzászokunk – ilyen az ember természete – az élményajándékoknál még arra sincs szükség, hogy az ajándékozó velünk legyen a felhasználásánál, az érzelmi kapocs még így is kialakul – ráadásul a személyhez fogjuk kötni az emléket is, igencsak hosszú távon. Kumarnak, a Chicagói Egyetem munkatársának kutatása is megerősíti mindezt.

Ő arra az álláspontra jutott, hogy az élményajándékok azért működnek jobban a tárgyi ajándékoknál, mert az ember jobban szeret csinálni dolgokat, mint birtokolni. Ráadásul ebben az esetben az érték sem számít: egy együtt eltöltött ebéd egy sarki büfében nagyjából ugyanazokat az érzelmeket ébreszti fel, mint egy hatfogásos vacsora egy Michelin-csillagos étteremben. Kumar szerint az élményajándékok nyitja leginkább az, hogy összehozzák az embereket, és valódi közösségi élményt biztosítanak számukra. Egy társasjáték nem egy tárgy lesz, hanem egy élmény, sőt emlék. „Ha tárgyi ajándékot kapsz, és az nem jó, akkor az szimplán nem jó. Ám ha egy élmény rosszul sikerül, a hatás akkor is megvan, hiszen lett egy sztorink. A sztorik pedig közelebb hozhatnak minket más emberekhez” – mondta a kutató.