Több csíkszeredai szülő is jelezte már szakembereknek, hogy gyereke visszahúzódóvá vált, mivel sok időt tölt számítógépes játékokkal, ugyanakkor nem működnek megfelelőképpen szociális kapcsolatai – számolt be érdeklődésünkre Kedves Enikő, a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Tanácsadó Központ koordinátora. Mint kifejtette, a szülők azt panaszolják legtöbbször a szakembereknek, hogy nem tudnak szót érteni gyerekükkel, nem tudják rávenni, hogy menjen ki a szabad levegőre, a gép előtt töltött idő pedig jócskán a tanulás rovására megy.

Rossz viselkedésminták

Noha nem lehet általánosítani, de térségünkben is jellemző a probléma az iskolás gyerekek esetében – erősítette meg Antal Gabriella csíkszeredai szociálpedagógus. A szakember kifejtette, munkája során sok esetben tapasztalta, hogy a számítógépes játékok hatására viselkedészavar, tanulási nehézségek és agresszivitás lép fel a fiataloknál. Elmondta, olyan még nem fordult elő, hogy kifejezetten a videojátékokkal töltött idő káros hatásai miatt fordultak volna hozzá a gyerekek vagy szüleik, inkább az a jellemző, hogy az agresszív, antiszociális viselkedésmintákat kiváltó okok közt szerepel az, hogy a gyerekek túl sok időt töltenek számítógépes játékokkal.

„Főként az 5–8. osztályosoktól érkezett jelzés felém, hogy bajban vannak, nem tudnak tanulni, nincs idejük rá. A beszélgetések végén általában kilyukadunk arra a kérdésre, hogy hány órát is töltenek gép előtt naponta. Ilyenkor kiderül, hogy akár három-négy órát is. Általában fiúkról van szó, lányoknál ritkább” – mondta el a szakember. Tapasztalata szerint a fiatalok leginkább online (internetes közösségben játszható) játékokkal töltik az idejüket vagy különféle akciójátékokkal. A játékok mellett a közösségi oldalakon is gyakran barangolnak.

A családi környezet hatása

A szociálpedagógus elmondta, bár nem mindenik gyerek fordul hozzá ezzel a problémával, a számítógépes játékok hatására kialakuló kellemetlenségekkel gyakran találkozott munkája során. Antal Gabriella kifejtette, a videojátékoktól való függőség igencsak könnyedén kialakulhat, mint ezt elsősorban a családi környezet befolyásolja. „Ha naponta több órát játszik a gyerek, nyilván hamar jelentkeznek a függőség jelei, viszont ha csak ritkán, meghatározott keretek között, akkor nem válik függővé. Akkor beszélhetünk függőségről, ha azt észleljük, hogy az, akit eltiltanak a játékoktól, agresszíven kezd viselkedései, dühkitörései lesznek” – mutatott rá Antal Gabriella. Úgy fogalmazott, a legnagyobb gond az ilyen jellegű, túlzásba vitt tevékenységekkel, hogy elvonja a gyerek figyelmét a kortársaival kialakított kapcsolatokról, a friss levegőn töltött időről, a mozgásról, sportolásról.

Társadalmi izoláció is kialakulhat

A játékfüggőség fogalma a nyugati országokban fogalmazódott meg, rendellenes viselkedési formaként definiálták, amikor is a felhasználók számítógépeken, konzolokon és egyéb mobil eszközökön töltik idejük túlnyomó részét. A játékok kínálata határtalan, a stratégiai, az alkalmazásorientált közösségi játékok is hódítanak a fiatalok körében. Az American Journal pszichológiai lapja felsorolta a főbb jeleket, melyek a számítógépesjáték/szenvedélyre engednek következtetni. Az illető mértéktelenül játszik, az időtöltés gyakran az időérzék elvesztésével, alapvető szükségletek háttérbe szorulásával jár. Jellemző az elvonási tünetre emlékeztető viselkedés, feszültség, depresszió, agresszív viselkedés a számítógép elérhetetlensége esetén. A negatív következmények erősödhetnek, kialakulhat hazugságra való hajlam, társadalmi izoláció is.