Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon ötből egy gyermek nem kapja meg a megfelelő védőoltásokat. Jó hír viszont, hogy Európa még soha nem állt ilyen közel a kanyaró és a rubeola teljes felszámolásához – erre hívják fel a figyelmet idén az európai védőoltási héten.
2016. május 01., 12:112016. május 01., 12:11
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodája 11. alkalommal hirdette meg az európai védőoltási hetet, amelyet az idén április 24-e és 30-a között tartanak.
Kötelezővé tennék a védőoltásokat
Romániában az utóbbi két évben 10 százalékkal nőtt azoknak a szülőknek az aránya, akik nem oltatják be gyereküket – írta a Digi24.ro hírportál. Az egészségügyi minisztérium illetékesei szerint a védőoltás életeket menthet, a szaktárca pedig törvénytervezetet dolgoz ki, amelynek értelmében kötelezővé tennék a vakcinák beadatását. A minisztérium azt ígéri, beszerzi az ingyenes oltásokat.
A híportál által megszólaltatott Ana Moiţă elmondta, mindkét gyerekének beadatta a védőoltásokat, hiszen a családjában már előfordult, hogy valaki kétéves korában, 50 évvel ezelőtt nem kapta meg a vakcinákat az oltóanyag hiánya miatt, így járványos gyermekbénulást kapott, és egész életére lebénult.
Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke elmondta, tavaly két haláleset is történt amiatt, hogy nem oltottak be gyerekeket. Valeria Herdea, a román gyermekgyógyászati egyesület elnöke szerint az oltásellenesség egyre szélesebb körűvé válik, holott annak, ha valaki nem kapja meg a vakcinákat, végzetesek lehetnek a következményei. Az oltásokat kötelezővé tevő törvénytervezetet jövő hónapban bocsátják közvitára, és jövő évtől léphet életbe.
Beszélni kell a mellékhatásokról is
Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi irodavezetője keddi, budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a kanyaró okozta betegségben naponta 314 gyerek hal meg, ez évente körülbelül 115 ezer halálesetet jelent. Európában azonban 2014-re az előző évhez képest a felére csökkent a kanyarós esetek száma: 2013-ban több mint 32 ezer esetet regisztráltak, míg 2014-ben már csak nagyjából 16 ezret. Ennek ellenére voltak járványok Németországban, Olaszországban, Boszniában, Ausztriában, Kirgizisztánban – tette hozzá Pusztai.
A rubeola esetében hasonló a helyzet: 2013-ban 39 500 rubeolás eset volt Európában, ebből 38 500-at Lengyelországban regisztráltak. 2014-ben a WHO 53 európai országa közül 32-ben sikerült a rubeolát és a kanyarót teljesen felszámolni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a védőoltások biztonságosak, komoly betegségek és azok szövődményeinek megelőzésében segítenek. „A lakosság 95 százalékos átoltottsága mellett pedig azok is megvédhetők, akik valamilyen okból nem olthatók be” – mondta az irodavezető.
Molnár Zsuzsanna, az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi osztályának epidemiológus főorvosa arról beszélt, hogy manapság a védőoltásokkal kapcsolatban nagyobb az igény a tájékoztatásra, beszélni kell a mellékhatásaikról is, és fel kell hívni a szülők figyelmét arra, mindenképpen jelezzék, ha az oltás után bármilyen mellékhatást tapasztaltak a gyereküknél. A kanyaró lázzal, köhögéssel és viszkető kiütésekkel kísért betegség, olykor halálos vírusos fertőzés, amely nagyon gyorsan képes terjedni a beoltatlan gyermekek között.
A betegségre nincs speciális kezelés, és a legtöbb beteg néhány héten belül felépül. Különösen a szegény körülmények között élő és alultáplált gyermekek vagy gyenge immunrendszerű felnőttek esetében azonban komoly komplikációkat okozhat, így akár vakságot, agyvelőgyulladást, súlyos hasmenést, fülgyulladást és tüdőgyulladást is. A rózsahimlő, más néven rubeola vírusos betegség, amely cseppfertőzéssel terjed. Általában enyhe lefolyású, hőemelkedéssel és kiütésekkel jár. Ha azonban várandós nő kapja el, a betegség károsíthatja a magzat egészségét.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!