Hívóinger és alkotói szabadság

„A művészetterápia olyan non­verbális és kreatív tevékenység, amelynek révén a páciens megtapasztalja saját kreatív erejét, megtanulja elfogadni és kontrollálni indulatait, igyekszik elengedni szorongásait és félelmeit, ugyanakkor megpróbálja feszültségeit pozitívabb formában kifejezni” – magyarázta a szakember. Hozzátette, a művészetterápiának egyik formája a képzőművészet-terápia, ezen kívül létezik zeneterápia és mozgásterápia is.

Forró Ágnes, aki több mint tíz éve irányítja a kolozsborsai elmegyógyintézet művészetterápiás műhelyét, főként szkizofréneket kezel. A kezelések – betegtől függően – egyénileg, kis csoportban és nagy csoportban zajlanak, eltérő terápiás módszerekkel. A szakember elmondta, sok esetben fejlődést tapasztalt, főként a páciensek esztétikai készségét illetően, így nagyon jó munkák születnek a műhelyfoglalkozásokon, ahol a képzőművészeti terápiát, más néven artterápiát alkalmazza. A kezelés során főként rajzi eszközökkel dolgozik, – vízfesték, filctoll, pasztell, színes ceruza, grafitceruza – viszont gyurmát és agyagot is használ, utóbbit a legjobb terápiás módszernek tartja.

„A rajzolást az úgynevezett hívóinger- instrukció indtja el, viszont nagyon fontos, hogy irányítás nélkül, szabadon készüljön, így jön létre a projektív rajz. A hívóinger megmozgatja a kreativitást, így az alakzatok és szimbólumok, amelyek a lapra kerülnek, az alkotó személyes világát jelenítik meg” – részletezte Forró Ágnes.

Terápia nemcsak betegeknek

A művészetterapeuta kifejtette, a rajzolást és a kreativitást azzal szokta segíteni, hogy pácienseivel zenét hallgattat, amíg ők rajzolnak. Emellett vers- vagy szövegrészleteket olvas fel, majd arra kéri az illető személyt, hogy a hallottak alapján rajzoljon valamit, a kreativitására és fantáziájára hagyatkozva. A művészetterapeuta megemlítette azt a tévhitet, hogy az emberek a terápia szó hallatán arra gondolnak, „valami baj van velem”, és vonakodnak tőle. Pedig ezt a terápiás módszert nemcsak problémával küszködő emberek alkalmazhatják, hanem bárki, aki szeretné fejleszteni az önismeretét.

A keddi műhelygyakorlaton például az volt a résztvevők feladata, hogy előbb egy ismert halfajt rajzoljanak, majd egy olyan halat, amilyen nem létezik, így a gyakorlat során fejleszthetővé válik az önismeret és a kreativitás. Forró Ágnes megemlített még egy módszert, amely révén összekapcsolódik a művészet és a pszichoterápia. A kezelés során gyöngyöket használnak, amelyből a páciensek gyöngyfűzért állítanak össze, szintén irányítás nélkül. „Önmagunk számára is kitalálhatunk terápiás módszereket, amit szívesen végzünk, ami közel áll hozzánk” – javasolta a művészetterapeuta.