Nem ajánlott délidõben fényfürdõzni

Mi a különbség az UVA- és az UVB-sugárzás között?

A napfény 5 százaléka UV, azaz ultraviola sugárzásból áll. Az alacsony hullámhosszú UVC sugarak legnagyobb részét kiszûri az ózonréteg. Az UVA sugarak hatolnak a legmélyebbre a bõrben. Nem égünk le tõlük, de hosszú távon ez a sugárzás felelõs a bõr öregedéséért, és szerepet játszik a bõrrák kialakulásában. A bõr barnaságáról – és a leégésrõl – az UVB sugarak tehetnek, ennek a sugárzásnak is van szerepe a bõrrák kifejlõdésében. Minél nagyobb tengerszint feletti magasságon vagyunk, annál erõsebb UVB-sugárzásnak vagyunk kitéve. Az SPF az angol Sun Protection Factor kifejezés rövidítése, a napozószer fényvédõképességét mutatja. A faktorszám azt jelenti, hányszorosával hosszabbítja meg a krém a bõr saját védekezõ mechanizmusát a nappal szemben. A 20-as fényvédõvel hússzor több ideig napfürdõzhetünk, mint ha nem kentük volna be magunkat.

Hogy válasszunk faktorszámot?

A bõrtípus alapján az 1. típusba tartoznak a vörös, világosszõke hajú, fehér bõrû emberek, akik szinte soha nem barnulnak le. A 2. típus elõször leég, majd lebarnul, a 3. is leéghet, de jól barnul. A 4. típus azonnal lebarnul, míg az 5. típusba az észak-afrikai, mediterrán térségek lakói és az ázsiaiak sorolhatók. A 6. típus a fekete bõrûeké. A 15 év alatti gyermekek az 1-es típusba tartoznak, 50+-os faktorszámú napvédõre van szükségük. A 2-es típusúaknak 50, késõbb 30 faktoros napvédõ ajánlott. A 3-as 30-as faktorszámmal kezdjen. A 4 és a fölötti 25-ös, majd 20-as jelölésû termékeket kenjen a bõrére.

Az idõjárás-jelentésekben megadják az UV-indexet. Az 1-tõl 12-ig terjedõ mérõszám a napsugárzás erõsségére utal. Olyan tényezõk határozzák meg, mint a nap állása és a felhõzet. 5-ös, 6-os UV- indexnél az 1. és 2. bõrtípusba tartozó emberek már leéghetnek. A 7-es és 8-as érték erõs UV sugárzást jelent: mindenkinek napozókrémre van szüksége. Ha a mérõszám nagyobb, mint 9, húzódjunk árnyékba!

Milyen gyakran kenjük magunkat fényvédõvel

Ajánlott óránként utánkrémezni a bõrt, hogy az ígért védekezési idõ megmaradjon. A bõrt védõ filmréteg izzadáskor, törölközéskor vagy forgolódás közben napozáskor sérül, míg a sós vagy klóros víz teljesen leoldhatja. A nedves bõr sokkal több UV sugarat enged át, mint a száraz. A bõrön megmaradó vízcseppek és az azokban található sókristályok könnyebbé teszik a leégést. Ezért miután letusoltunk, töröljük szárazra a bõrünket, és krémezzük be – még akkor is, ha vízálló napozót használtunk –, ugyanis a napozókrémeknek a fele ilyenkor a törölközõn marad. A napozószerek felkenés után nem hatnak azonnal, ezért árnyékban vagy a strand öltözõjében krémezzük be magunkat, és csak azután menjünk a napra. Az UV-filternek legalább 15-20 percre van szüksége, hogy hatását tökéletesen kifejtse. Figyeljünk arra, hogy egyszerre ne tegyünk sok naptejet vagy olajat a bõrre, hanem a kisebb mennyiséget apránként kenjük el.

Nem ajánlott 11 és 15 óra között napozni

Reggel és este a napsugarak nem derékszögben érkeznek a földre, így vastagabb levegõrétegen kell áthatolniuk, amely a káros sugarak egy részét kiszûri. Délidõben a derékszögben érkezõ napsugaraknak keskenyebb levegõrétegen kell átjutniuk, ezért ajánlott ilyenkor az árnyékba húzódni. A legérzékenyebbek azok a testrészeink, amelyeket év közben általában ruhával fedünk, nyaraláskor viszont hirtelen jelentõs mennyiségû UV sugárzást kapnak. Az érzékeny területek közé tartozik a fejtetõ, az orr, a nyak, a váll, a vádli és a kézfej bõre is. A leggyorsabban a köldök és a nemi szerv közötti bõrfelszín barnul, a leglassabban pedig a nagy felületek, például a hát. Ez azonban egyénenként változhat.