Sokan mondják, hogy a karácsony ma már nem a szeretet, hanem a fogyasztás ünnepe – akár egyetértünk ezzel, akár nem, azt be kell látnunk, hogy az ünneplés a környezetünkre is jelentős terhet ró. Az alábbi tanácsok követésével azonban „zöldebbé” tehetjük a karácsonyt.
2016. december 18., 12:262016. december 18., 12:26
Takarítsunk meg energiát
Cseréljük ki a hagyományos égőket energiatakarékos izzókra. A karácsonyi dekorációhoz inkább LED-es változatokat válasszunk, ezek akár 90%-kal kevesebb áramot fogyasztanak, mint a hagyományos társaik. Ne világítsunk feleslegesen, kétségtelenül szép a karácsonyi díszkivilágítás a házon, de tényleg megér ennyit? Ha mégis ragaszkodunk hozzá, csak egy-két órára kapcsoljuk be esténként, amikor mindenki megcsodálhatja, aztán kapcsoljuk le – felesleges hajnalig világítani vele. Ha lehet, válasszunk helyi termékeket. Ha helyi alapanyagokból készült árukat vásárolunk, kisebb a szállítás okozta környezetterhelés. Ajándékvásárláskor a tömegesen gyártott importtermékek helyett inkább a kézműves árukat részesítsük előnyben, ezeket sokszor a karácsonyi vásárokon találjuk meg.
Hasznosítsunk újra
Ne vásároljunk minden évben új díszeket – inkább jól becsomagolva tegyük el őket, hogy még több éven át használhassuk. Szép dekoráció készíthető a kidobásra ítélt tárgyakból – a WC-papír gurigájából például hópelyhet, a feleslegessé vált nyomtatványokból óriáscsillagot hajtogathatunk, de akár a narancs héjából is készíthetünk illatos dekorációt. A műanyag alma vagy karácsonyfaág helyett inkább használjunk igazit – lehet, hogy pár hét után ki kell dobnunk, de legalább lebomló anyagokról van szó. Nyugodtan ajándékozzunk tovább olyan (új, korábban nem használt) dolgokat, amikre nincs szükségünk, hiszen nem azért tesszük, mert nincs pénz „rendes” ajándékra, csak felesleges kidobni olyan dolgokat, amelyek másoknak még örömet szerezhetnek.
Bánjunk környezettudatosan a karácsonyfával is
Talán a leginkább környezetbarát megoldás az, ha cserepes fenyőt vásárolunk – de csak akkor, ha úgy gondozzuk, hogy a fa valóban túlélje az ünnepeket. Nem ajánlott túl sokáig melegben tartani, és nem szabad hirtelen bevinni a nagy hidegből nagy melegbe – ezt ugyanis megsínyli a fenyőfa. Inkább kevesebb ideig kell bent tartani, és fokozatosan hozzászoktatni a meleg szobához, előzőleg garázsban vagy lépcsőházban hagyni pár napig. Ha műfenyőt vásárolunk, minőségi árut válasszunk, ami biztosan több éven keresztül díszíti a szobát – a műanyagok ugyanis rendkívül nehezen lebomló, környezetkárosító anyagok, így nem sokat segít, ha párévente a szemétbe dobunk egy ilyet. Ha a vágott fenyő mellett döntünk, akkor ünnepek elmúltával vigyük olyan gyűjtőhelyre, ahol környezetbarát módon kezelik a fát – például ledarálva komposztálják.
Csomagoljunk környezetbarát anyagokkal
Nem attól lesz szép a karácsony, hogy minden dobozt külön becsomagolunk egyforma színű csomagolópapírba – a legtöbben úgyis csak letépik a csomagolást, így rengeteg papírt pazarolunk. Az egyébként is szép csomagolású ajándékokat (pl. parfümöt) ne burkoljuk be még egy réteg papírral, inkább díszítsük az ajándékokat egy saját készítésű masnival, papírcsillaggal, üdvözlőkártyával. A díszítéshez használhatjuk a házban vagy a ház körül található, más célra nem használt anyagokat, dolgokat – például maradék anyagdarabokból kivághatunk csillagokat, amit ráragaszthatunk az ajándék dobozára, de szép termésekből, fenyőtobozokból, örökzöld ágakból is lehet nagyon szép kreaciót készíteni főleg, ha néhány maradék gyöngyöt és szalagdarabot is használunk a kompozícióhoz.
Ha mindenképp fontos, hogy teljesen becsomagoljuk az ajándékot, akkor sem kell feltétlenül csomagolópapírt használni. Ha például az ajándékok között van valamilyen ruhadarab vagy egy nagyobb sál, csavarjuk abba a kisebb ajándékot. Ne ajándékozzunk felesleges dolgot! Egy kutatás szerint a fogyasztói társadalmakban megvásárolt dolgoknak mindössze 1 százalékát használjuk fél évvel a vásárlás után – és ez még fokozottabban igaz a karácsonyi ajándékokra. Gondoljunk bele, a maradék 99 százalék előállítása, csomagolása, kiszállítása, tárolása és megsemmisítése (lebomlása, miután a szemétbe kerül) mennyi energiát és nyersanyagot emészt fel.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!