Minden kattintásunkkal internetes „lábnyomot” hagyunk magunk után, az adatokat összegyűjtik rólunk, majd főként marketingcélokra használják fel. A felhasználók ugyanakkor csalók és hackerek gyakori célpontjai is. A közösségi háló használatának veszélyeiről, valamint a céltudatos internetezésről osztott meg néhány tanácsot Brok Szabolcs marosvásárhelyi szoftverfejlesztő.
2016. november 06., 12:332016. november 06., 12:33
Kiszolgáltatottak a felhasználók adatai
Miközben napjainkban Európában a Facebook és a Youtube a legelterjedtebb közösségi háló, Amerikában előbbi már veszített népszerűségéből: ott a Twitter és az Instagram a menő – legalábbis egyelőre. Létrejöttekor a Facebook célja az egymástól távol élő családtagok, ismerősök kapcsolattartása volt, azonban később, a hatalmas adatbázisnak köszönhetően, marketingszempontból is egyre vonzóbbá vált – mondta el a szakember.
Rámutatott, ma már ha rákeresünk egy termékre, rövid idő alatt elárasztanak a különböző cégek ajánlatai, érdekes viszont, hogy ezek gyorsan igazodnak érdeklődési körünkhöz, profilunkhoz. Nem mindegy ugyanis, hogy egy villát például ingatlanügynök keres vagy étteremtulajdonos – mondott egy példát Brok Szabolcs. Kifejtette, nem csupán a szolgáltatókhoz jutnak el az adataink, a felhasználók milliói vonzó célpontot jelentenek a hackerek, csalók számára is. Nehéz védekezni ellenük, azért is, mert leggyakrabban a saját magunk által közzétett információk tesznek áldozattá.
Legvédtelenebbek a kiskorúak, akiket sokkal könnyebb becsapni, mint a felnőttet: ezt használja ki sok esetben a gyermekpornográfia, valamint a pedofilok. Ezért nem tanácsos, hogy a szülő megengedje gyerekének a Facebook-fiók létrehozását. Az internet úgy próbál valamelyes védelmet nyújtani nekik, hogy 18 év alatti személy adatait nem adja ki a Google-kereső – természetesen ezt csak akkor, ha a kiskorú a reális életkorát írja be a profiljába. Komoly szociológiai kutatási területté vált a közösségi háló, hiszen teljes viselkedési normaváltást eredményezett: ma egy kávéházban már nem feltétlenül a társalgás a lényeg, hanem az esemény közlése az ismerősökkel. Ugyanakkor környékünkön is előfordult már, hogy egy kiskorú öngyilkosságot kísérelt meg egy róla készült, ám számára szégyenérzetet keltő kép megosztása miatt – mondta Brok Szabolcs.
Biztonsági lépések
Brok Szabolcs néhány tippet osztott meg arra vonatkozóan, miként lehet biztonságosabbá tenni közösségi oldalunk fiókját. Például regisztrációnál ne a banki átutalásoknál használt elektronikus postafiókcímet (e-mail) adjuk meg, mindenhez írjunk külön jelszót, amely lehetőleg nem banális, agyonhasznált kulcsszavakat tartalmaz, hiszen ezeket a hackerek akár pár perc alatt feltörhetik (pl. jelszo1234). A szakember azt tanácsolja, okostelefonon állítsuk be a kódgenerátort, így a feltört jelszóval a telefonkészülék nélkül nem tudnak bejelentkezni.
Gyakran változtassuk a jelszavunkat, ugyanakkor használaton kívül ne maradjunk bejelentkezve, ne kérjük, hogy az oldal megjegyezze jelszavunkat, illetve a felhasználónevünket. Elrejtőzhetünk, ha a beállításnál bekapcsoljuk, hogy a keresők találatai közt minél hátrébb helyezkedjünk el. Brok Szabolcs azt is elmondta, ne tegyük elérhetővé adatainkat mindenki számára, csupán ismerőseinknek. Hozzátette, lehetőség van az úgynevezett sütik (cookie-k) törlésére, valamint, hogy bármennyire szeretnénk, a Facebook-fiókunkat nem tudjuk törölni, csupán felfüggeszteni.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!