A farönkös módszer a laskagomba-termesztésnek a legrégibb változata, manapság inkább csak érdekesség, amatőr kertészpraktika. A laskagomba zsákos termesztésével szemben a farönkös módszer kevesebb odafigyelést, gondozást, tudást igényel, és néhány éven keresztül teremni fog.

Megfelelő fát kell választani

Első lépésként megfelelő farönköket kell beszerezni, előkészíteni. A nyárfa, juharfa, kanadai juhar és bükk a legjobb választás, látszatra egészséges, más gombás fertőzésektől mentes fát kell használni. A másfél–egy arasznyi átmérőjű rönköket két, két és fél arasznyi hosszú darabokba kell fűrészelni, így lesznek a legkönnyebben kezelhetők. Ezeket a rönköket fogjuk majd a gomba micéliumával átszövetni. Ez azt jelenti, hogy a gomba vékony fonálhoz hasonló része birtokba veszi a rönköt, keresztülszövi, behálózza azt, és elkezdi a fa szerves anyagainak a lebontását.

Annak érdekében, hogy elősegítsük a gomba terjedését, a rönkök felületére készítsünk keresztirányú vágásokat, vagy fúrjunk kisujj vastagságú, 2-3 cm mély lyukakat. Az átszövéshez és a gomba fejlődéséhez nagyon fontos a megfelelő hőmérséklet és a nedvesség. A rönkös termesztésnél a hőmérsékletet nem fontos szabályozni, de a nedvességtartalmat biztosítani kell. Ha a fa friss vágás, akkor valószínűleg elég nedves, de ha már száraz rönkökkel dolgozunk, először be kell áztatnunk azokat.

Oltás és tárolás

A rönköket ezután fogjuk beoltani és tárolni. A tárolás helye lehet garázs, istálló, fészer, kazánház valamelyik sarka, ahol a lefödött halom nem lesz majd utunkban őszig. A beoltás abban áll, hogy egy leterített fóliára lerakunk néhány rönköt, a vágási felületükre pedig centiméteres vastagságban oltóanyagot szórunk, majd rájuk rakjuk a következő néhány rönköt, ezek keresztmetszetére is rászórva a gombacsírának nevezett anyagot. Ezután az egész rakást lefödjük fóliával, hogy nedvesen és fénytől elzárva tartsuk.

A következő alkalom, amikor a gombával foglalkoznunk kell, augusztus vége – szeptember eleje lesz. Ekkorra, ha mindent jól csináltunk, a micélium már megfelelően átszőtte a faanyagot, a fólia alatt teljesen fehér, kellemesen gombaillatú rönköket találunk. Ekkor a csutakokat „kiültethetjük\" a kertbe.

A megfelelő hely számukra egy szélvédett, nedves, hűvös sarok, kerítések vagy épületek északi oldala. Az átszőtt hengereket egyharmadukig kell beleásni a talajba, száraz idő esetén kissé megöntözni a talajt körülöttük. Az első gombakalapok pár hét múlva, a ködös hideg őszi napok beálltával fognak megjelenni. Ekkor terítsünk szalmát, fakérget, fűrészport vagy újságpapírt a csutakok köré, hogy az esetleges esős idő után a gombák ne legyenek sárosak, és kezdődhet a saját termesztésű laskagombánk szüretelése. A kalapok egészen a tél beálltáig folyamatosan előbukkannak a rönkökön.

Második év őszén még jelentősebb termésre számíthatunk, mint a beoltás és „kiültetés\" évében, és harmadik évben is még jócskán gyűjthetünk gombát a csutakokról. Az oltóanyag, amit gombacsírának is neveznek, nem más, mint steril körülmények között gombamicéliummal átszövetett gabonaszemek vagy ritkábban átszövetett fatipli. Beszerzése a legkönnyebb interneten keresztül vagy komolyabb kertészeti árudákból, esetleg külföldről, de ha van gombatermesztéssel foglalkozó ismerősünk, akkor tőle is kérhetünk segítséget ez ügyben.