Minden második kilencedik osztályos gyermek kipróbálta a cigarettázást, minden negyedik cigizett az utóbbi hónapban, és minden huszadik rendszeres dohányzónak számít – derül ki a marosvásárhelyi középiskolákban végzett felmérésből.
2016. április 17., 10:202016. április 17., 10:20
A közvélemény-kutatásból, amelyet az egyesült államokbeli Wake Forest University és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szakemberei végeztek a megyeszékhely valamennyi középiskolájában, lesújtó statisztikák derültek ki.
A két felsőfokú intézmény közötti együttműködés keretében zajló dohányzáskutatási projekt során az illetékesek kérdőívet juttattak el Marosvásárhely szinte összes kilencedik osztályos diákjának. A közegészségtannal foglalkozó orvosok arra voltak kíváncsiak, hogy a 14. évüket betöltött fiatalok miként viszonyulnak a dohányzáshoz. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek mintegy fele már elszívta élete első cigijét, negyede pedig az utóbbi harminc napban legalább egyszer rágyújtott.
A válaszadók öt százaléka naponta cigizik, ami egy fejlődésben lévő szervezet esetében rendkívül súlyos következményekkel jár. Kistie L. Foley rákmegelőzéssel foglalkozó amerikai professzor szerint Románia legnagyobb gondja a dohányzásról való leszoktató programok hiánya, így az ország nem véletlenül sereghajtó ezen a területen az európai államok között. Elsősorban mentalitásváltásra lenne szükség – hangsúlyozta az amerikai kutatásvezető.
A program keretében a szakemberek nemcsak egyszerű felvilágosító kampányokat szerveztek a középiskolákban. Az alanyok felét egy interaktív számítógépes játékba is bevonták, különböző, tanulságos és rendkívül megrázó filmecskéket mutatva be a dohányzás káros hatásairól. Amikor hónapokkal később megismételték a felmérést, kiderült, hogy a videoklipeket megtekintő diákok közül többen mondtak le a cigizésről, mint azok, akiket vizuális felhívások nélkül próbáltak meggyőzni.
„Nem könnyű a mai fiatalokat pozitív irányba befolyásolni, ezért is lenne olyan fontos az egészségnevelési órák kötelezővé tétele” – vélekedett Valentin Nădăşan, a MOGYE oktatója. A vásárhelyi tanár azonban bízik a szülők és a tanerők meggyőzőerejében. Kérdésünkre, hogy mennyire lehet olyan felnőttekre alapozni, akik számos esetben rossz példával szolgálnak, Nădăşan szerint a dohányzók is szolgálhatnak jó tanácsokkal. „Sok olyan szülőről tudok, aki cigizik, de arra inti a gyermekét, hogy ne kövesse az ő példáját” – fejtette ki lapunknak a kutató.
Ábrám Zoltán programvezető szerint is a kutatás nem a dohányzók ellen irányul. Mint kifejtette, senki nem akarja őket kiszorítani a társadalomból, csupán szembesíteni azokkal a kockázatokkal, amelyeket a cigizés által vállalnak, és a mellettük lévő passzív dohányosoknak okoznak.
A szerteágazó kutatás egyébként hét témakörben zajlik, amely az iskolások mellett kiterjed a szociális intézményben élő fiatalok, várandós anyák, orvostanhallgatók dohányzási szokásainak a követésére, különböző megelőzési és leszokási tevékenységek megszervezésére, az alkalmazott módszerek hatékonyságának a vizsgálatára, gazdasági hatástanulmány végzésére, de még a cigarettafüst okozta levegőszennyezés monitorizálására is. Bukaresti szakemberek bevonásával egy romániai országjelentés készül 2016 novemberéig.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
A Helyénvaló nem csak a székelyföldi emberek számára jól csengő márkanév. Olyan romániai hírességek is vásárolnak rövid úton helyi termelőktől, mint Silvia Teodorescu, a méltán népszerű Cronicari Digitali podcastműsor alapítója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!