Rengeteg kutatás és tanulmány szól arról, hogy a mostanában felnövő fiatalok számos nehézségének és problémájának egyik oka, hogy kevésbé empatikusak, mint az idősebbek voltak fiatalkorukban.
2016. augusztus 28., 12:592016. augusztus 28., 12:59
Az empátia, azaz a képesség, mely révén képesek vagyunk mások szempontjait és helyzetét megérteni, átérezni, a pszichológusok szerint visszahatva működik, és saját boldogságunk egyik forrása. A Quartz honlapot idézve a 444.hu arról írt, hogy egy dániai projek célul tűzte ki, hogy minél empatikusabb emberek kerüljenek ki az iskolából. A dánok igyekezetére érdemes lehet figyelni, mert boldogságkeresésben igen sikeresek: egyes felmérések szerint a nemzetek közötti összehasonlításban ők a világ legboldogabb emberei.
Dániában a nemzeti alaptanterv része lett az empátiára nevelés: minden 6 és 16 év közötti gyerek heti egy órában empátiaépítő tevékenységen vesz részt. Ezeken az órákon a diákok átbeszélik, milyen konfliktusok vannak az osztályon belül, van-e valaki, akit bántottak a többiek, van-e valamilyen megoldatlan problémájuk. A cél az, hogy közösen találjanak megoldást, és minden lehetséges nézőpont felszínre kerüljön. „Ha elismernek, akkor leszel valaki” – mondja a dán gyermeknevelési technikákról könyvet is író Iben Sandahl. Korábban ő maga is tanított, és azt állítja, ez az óra volt minden hetének csúcspontja. A cél az volt, hogy biztonságos teret teremtsenek a gyerekeknek, ahol minden problémával elő lehet állni, és ahol megtanulják, hogyan párosítsanak különféle nézőpontokat egy-egy téma köré.
Nem új keletű oktatási programról van szó, 1870-ben már létezett ilyen módszer az országban. Az empátiaóra 1993 óta az oktatási törvény része, és beszámolók szerint nemcsak a diákoknak, de a tanároknak is segít: Sandahl elmondása szerint ezek a beszélgetések a tanároknak is sok információval szolgálnak, mennyire sikeresek bizonyos oktatási kísérleteik, mennyire tudják bevonni a gyerekeket az órákon. De persze nem lehet csak az empátiára neveléssel magyarázni a dán boldogság titkát: a Quartz kitér arra is, hogy a dánoké a világ egyik legjobban teljesítő gazdasága, erősen szociális az állam, kiváló az egészségügy és oktatás, de még így is nagy a mentális gondokkal küzdő lakosok száma. A boldogság összetett fogalom, nem lehet megtalálni a kizárólagos „kulcsát”, és nem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy az empátia képessége segíthet abban, hogy boldogabb és magabiztosabb felnőttek legyenek a gyerekeikből.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!