Fotó: Balázs Katalin
Felújításra, restaurálásra szorul a gyergyószentmiklósi Szent Miklós római katolikus és örmény katolikus templom orgonája. Ugyanakkor mindkét plébánia terveket készíttetne épületfelújításhoz, a római katolikus istenházában pedig a festett üvegablakokat is visszaállítanák. Saját erőből azonban nem futja erre, önkormányzati finanszírozásra számítanak.
2016. szeptember 24., 10:282016. szeptember 24., 10:28
Az orgona feljavítása és bővítése a legfontosabb Portik-Hegyi Kelemen főesperes-plébános szerint a Szent Miklós-templomban. A régi, Kolonics-féle orgonát hozzávetőleg húsz éve felújították, bővítették, de újra megérett a javításra, hogy akár hangversenyek megtartására is alkalmas legyen. A hangszer adottságai és a modern technika lehetővé tenné, hogy még színvonalasabb zenét hallgathassanak a hívek. „A belső szerkezetet újítják fel, külső változtatás nem történik” – szögezte le a plébános.
A város legrégebbi épülete, az egykori plébánia felújításához is tervek kellenek, akárcsak annak a folyosónak a felújítására, amely a cinterembe, a templom körüli udvarba vezet be, és tervek kellenének az ottani régi kápolna restaurálására is.
Lázár Zoltán korábbi helyi önkormányzati képviselő mutatta be azokat a terveket, amelyek az egykori ólomkeretes festett üvegablakok visszahelyezését szolgálják. Egri István restaurátor ajánlata szerint van lehetőség a két, szentélyi ablak visszaállítására. Ezeket közel két évtizede távolították el egy templomfelújítás alkalmával, ma darabjait a Tarisznyás Márton Múzeumban őrzik.
A Szent Családot ábrázoló alkotás darabjai csak kisebb kiegészítésre szorulnak, a golgotai jelenetből viszont csak kis részletet lehetett eddig kirakni. A következő fázis a megmaradt üvegtörmelékek megtisztítása, azok legószerű összeillesztgetése lesz, majd a szükséges pótlást követően kerülhetnek a vitráliák helyükre.
Örmény értékmentés
A római katolikus templom orgonájánál modernebb, 1901-ben készült pneumatikus rendszerű hangszer vár felújításra az örmény katolikus templomban. Gál Hunor plébános elmondta a „királynők hangszerét” szeretnék kellő módon restaurálni, akár koncertek megtartására is alkalmassá tenni. Lévén, hogy az orgona is műemlékként van nyilvántartva, ez az, amit tehetnek, átépítésére, bővítésére nincs lehetőség.
Ugyanakkor tervkészítésen is gondolkodnak, ami magába foglalná a templom teljes körű felmérését falkutatással együtt annak érdekében, hogy a későbbiekben sor kerülhessen belső festésre, restaurálásra, a templom és cinterem rendbetételére.
Pályáznak az egyházak
Az elképzelt felújítások finanszírozásának reményében mindkét plébánia pályázatot nyújtotta be a Hargita megyei önkormányzathoz. Az intézmény szakemberei a pontozást, illetve formai követelmények létét is leellenőrizték, ám a testület még nem hozta meg a finanszírozási döntést. A hét folyamán Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke ellátogatott a két templomba, hogy megnézze, mire is szükséges hozzájárulás a közpénzből.
Mint megtudtuk, a római katolikus plébánia az orgona helyreállításához 50 ezer lejes támogatást remél, a régi cintermi kápolna és a régi plébániaépület felújítási terveihez 25 ezer lejes támogatást kértek. A festett üvegablakok ügyét Portik-Hegyi Kelemen jóváhagyásával kézben tartó Lázár Zoltán elmondta, a hatezer lejes tervet a helyi önkormányzat finanszírozta, a kivitelezés több mint 30 ezer lejes költségét a megyei tanácstól reméli. Ha csak résztámogatást ítélnek meg, újra a helyi tanácshoz fordulnak a hiányzó pénzalap előteremtéséért. Az örmény egyházközség orgonája 28 ezer lejből újulhatna meg, a templom restaurálásának tervezési munkálataihoz pedig 45 ezer lejt kértek.
Barti Tihamér elmondta, műemlékek terén is sok fejlesztési elképzelés van a Gyergyói-medencében, már tudomására hozták, ha újabb kiírás is lesz a megyei tanácsnál, a felszegi Munkás Szent József-templom, illetve a hozzá tartozó, óvodaként, délutáni foglalkoztatóként is szolgáló plébániaépület központi fűtésének kivitelezésére pályázna a Szent Miklós egyházközség.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
Egész életét meghatározta, emellett számos kispap hivatásának megtalálásában is közreműködött, és végig kitartott abban a hivatásban, amit felszentelésekor vállalt. A Csíkszeredában szolgáló Tamás József püspök 75 évesen, 51 évnyi papi szolgálat után hamarosan nyugállományba vonul. Vele besz&am
Helyére került szerdán a Temes megyei Igazfalva református templomának a tavalyi vihar által ledöntött toronysüvege – közölte a Temesvári Rádió magyar adása.
Lelki és testi fogyatékosoknak nyújt menedéket a brassó-belvárosi református egyházközség új épülete. A Bertalan negyedi, Lânii utcában kialakított Betlehem-ház egyaránt szolgál imaházként és nappali foglalkoztató-központként, és itt működik az egyházközség által fenntartott szociális mosoda is.
A Szentlélek az az isteni erő, amely megváltoztatja a világot – mondta Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában bemutatott pünkösdi misén vasárnap.
A csíksomlyói búcsú eredetét János Zsigmond fejedelem 1567-es állítólagos hittérítő hadjáratához kapcsoló „hamis legenda” terjesztésének felhagyására kér mindenkit az unitárius egyház, egyúttal Isten áldását kívánva a búcsú minden résztvevőjére.
Idén is ünnepi fogadtatásban részesülnek a partiumi és erdélyi vasútállomásokon a csíksomlyói búcsúba utazó hívek. Az ünnepi szentmise szombaton lesz, vasárnap pedig a Gyimesekben várják a zarándokokat.
Ferenc pápa a székelyföldi származású Pál József Csaba kanonokot és főesperest nevezte ki temesvári megyéspüspöknek – közölte szerdán a temesvári egyházmegye.
A határon átívelő beruházásokat finanszírozó európai uniós program keretében újul meg a teljeskörű restaurálás alatt álló nagyváradi római katolikus püspöki palota körüli kert.
A május 18-án, pénteken 19 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot, a szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik – tájékoztatta lapunkat a csíksomlyói Ferences Rendház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!