A rendezvény az irgalmasság szent évének egyik kiemelt programpontja volt – számolt be blogján Magyarország Vatikáni Nagykövetsége.

Eszerint a világ különböző pontjairól érkezett delegációk kegyképeik és kegyszobraik kisebb-nagyobb másolatával hosszú körmenetben vonultak be a térre. A legnagyobb és legismertebb kegyhelyek – Loreto, Pompei, Lourdes, Fatima, Guadalupe, Luján, Aparecida, Altötting, Czestochowa – küldöttségei mellett távoli országok kevésbé ismert szent helyeit is képviselték a római rendezvényen. A körmenet élén a pompei Rózsafüzér Királynője kegykép mását hordozták, a végén pedig a legősibb római kegykép, a Salus Populi Romani ikonja zárta a sort – ezt Ferenc pápa kérésére hozták át ez alkalomra a Santa Maria Maggiore-bazilikából a Vatikánba.

Székely népviselet a Vatikánban

„Magyarországról három szépséges küldöttség érkezett: itt van a római magyarok közössége, mely a Magyarok Nagyasszonya szentképét hozta el, illetve a máriapócsi és a csíksomlyói kegyhelyek küldöttségei” – ezekkel a szavakkal konferálták fel a „Regnum Marianum” delegációit, Csíksomlyót is tökéletes kiejtéssel említve, olvasható a blogon. A pócsi Szűzanya ikonjának másolatát a Kocsis Fülöp metropolita és Orosz István kegyhelyigazgató vezette csoport vitte el Rómába. Csíksomlyót Kovács Sándor kolozs-dobokai főesperes vezetésével hat, székely népviseletbe öltözött fiatal képviselte az ötszáz éves kegyszobor kicsinyített másával.

Mivel a jubileumra a vatikáni magyar kápolna búcsúnapján, Magyarok Nagyasszonya ünnepén került sor, Németh László olaszországi főlelkész vezetésével a római magyarok kisebb csoportja is részt vett a körmeneten a Magna Domina Hungarorum lobogójával. A loretói litánia után minden delegáció egy-egy képviselője Ferenc pápa elé járulhatott: Anasztázia nővér Máriapócs, Márton Szabolcs Csíksomlyó, Érszegi Márk Aurél pedig a római magyarok üzenetét adta át a pápának. A Mária-kegyhelyek jubileumát záró pápai misén Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita és több magyar pap koncelebrált a szentatyával.

Magyar ünnep a Szent Péter-bazilikában

A Magyarok Nagyasszonya ünnepnapján egyébként misét is bemutattak a Szent Péter-bazilikában. Az MTI szerint a misén a Máriapócsról, Kolozsvárról és Csíksomlyóról érkezett magyar zarándokok, valamint a római magyar közösség tagjai is részt vettek. Angelo Comastri, a Szent Péter-bazilika főpapja olasz nyelvű beszédében felidézte, hogy a bazilika magyar kápolnájában látható szoborcsoport az államalapító Szent Istvánt ábrázolja, amint felajánlja koronáját Szűz Máriának, akinek oltalmába „bizalommal, alázattal és meggyőződéssel” bízta a „szeretett” magyar nemzetet.

A bíboros emlékeztetett, hogy Magyarországon több mint 130 Mária-kegyhely található. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Európai Unió tizenkét csillagos zászlaja is Szűz Mária koronáját idézi. „Európa egyedül akkor volt igazán egységes, amikor keresztény volt” – fogalmazott a bíboros, hozzátéve, hogy a kereszténység képes egyedül biztos békét és őszinte testvériséget teremteni a mai Európában is.

A Szent Péter-bazilika főoltára mögötti katedraoltárnál bemutatott misén Pápai Lajos nyugalmazott győri megyés püspök és Tóth Tamás pápai káplán, a római Pápai Magyar Intézet rektora koncelebrált, és a kolozsvári Szent Cecília kórus énekelt. A mise után Angelo Comastri vezetésével a magyar zarándokok levonultak a Magyarok Nagyasszonya kápolnába.