Az új alkotmánybíró megválasztását követően a Krónikának elmondta: kissé meglepte, hogy milyen nagy arányban választották meg. Kifejtette, igyekszik megfelelni a nagyfokú bizalomnak, mint ahogy az őt jelölő RMDSZ bizalmának is. Jövendő alkotmánybírói krédójaként az alkotmányosság tiszteletben tartásának fontosságát nevezte meg.

„Lehet azt mondani, hogy egy alkotmány nem tökéletes, hiszen tökéletes alkotmány nincs. De ha már van egy alkotmány, akkor azt tiszteletben kell tartani – elsősorban a közhatalmat gyakorló intézményeknek, a parlamentnek, a kormánynak és az igazságszolgáltatásnak. Emellett fontos az alapvető emberi jogok érvényesítése is, hiszen az alkotmányosság mindig az állampolgár számára jelent védelmet\" – hangsúlyozta.

Lapunk kérdésére elmondta: szükségesnek látja a jelenlegi alkotmány módosítását. „A legutóbbi, 2003-as alkotmánymódosítás óta a világ és Románia is sokat változott, és az alkotmányosságban is fölmerültek hiányosságok\" – mutatott rá. Emlékeztetett: 2011-ben és 2013-ban is voltak próbálkozások az alkotmány módosítására, de előbbi, amelyet az akkori államfő kezdeményezett, elsikkadt, utóbbit pedig az alkotmánybíróság – talán kissé túl is lépve hatáskörét – „ízekre szedte\". 

Ennek kapcsán megjegyezte: az alkotmánybíróságnak nincs alkotmányos jogköre „irányítani\" a módosítás menetét, ugyanakkor a kész szövegről véleményt mondhat. „Kétféle álláspont létezik: hogy az alkotmánybíróság aktívabban lépjen fel, a másik szerint viszont az alkotmány szövegéhez kell ragaszkodnia. Álláspontom szerint az alapvető emberi jogok terén aktívan, kreatívan kell föllépnie, az államszervezet kérdéseit illetően azonban a szöveghez ragaszkodva\" – fejtette ki Varga.

Az új alkotmánybíró a Krónikának azt is kifejtette, a taláros testület egyetlen magyar tagjaként annyiban tudja majd képviselni a sajátos magyar érdekeket, amennyiben a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető emberi jogok védelméről van szó. „Utóbbiaknak a kisebbségi jogok is részét képezik\" – emlékeztetett. „Amennyiben jogállami elveket kell képviselni nem jogállami fellépéssel szemben, demokratikusakat a nem demokratikusakkal és az alapvető emberi jogokat védőket az alapvető emberi jogokkal szemben állókkal szemben, akkor egyértelműen a romániai magyar közösség érdekeit is képviselem\" – ecsetelte lapunknak Varga Attila.

Mint arról beszámoltunk, mivel idén júliusban lejár Puskás Bálint, a taláros testület RMDSZ által jelölt tagjának a mandátuma, az alkotmánybíróság nemrég azzal a kéréssel fordult a bírát a testületbe delegáló szenátushoz, hogy kezdje el az utód kijelölésének folyamatát. Puskáson kívül idén még két alkotmánybíró mandátuma jár le: a taláros testület elnöke, Augustin Zegrean és Tudorel Toader egyaránt távozik a testületből. Előbbit az államfő, utóbbit a képviselőház delegálta a testületbe. 

Az 53 éves, Szatmárnémetiben született Varga Attila alkotmányjogász 1990-től 2012-ig tevékenykedett parlamenti képviselőként az RMDSZ színeiben, jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka. Puskás Bálint 2007. június 13-án lett a taláros testület tagja. A kilenctagú alkotmánybíróság tagjait az államfő, a szenátus és a képviselőház nevezi ki kilenc évre, mindegyikük három-három bíróról dönthet. A testület összetétele háromévente újul meg, egyszerre három új tagot neveznek ki. Puskás előtt 1998 és 2007 között Kozsokár Gábor volt az alkotmánybíróság magyar tagja.