„Egy ilyen alkotmánybírósági ítélet bármely jogállamban azon intézmény vezetőjének lemondását vonta volna maga után, amely megsértette a demokrácia egyik alapelvét, a hatalmi ágak szétválasztását. Az, hogy nem hajlandó lemondani, újabb bizonyítéka annak, amit a hatalom általi korrumpálásnak nevezek. Már mondtam és megismétlem: az abszolút hatalom abszolút korrumpál. Sajnos a DNA a kommunista állami elnyomó szervek logikája szerint járt el, amelyek meg voltak győződve arról, hogy az övék minden hatalom, és hogy senki sem állhat az útjukba. Az alkotmánybíróság döntése történelmi, és úgy gondolom, leállíthatja az antidemokratikus intézmények offenzíváját, amely a teljes hatalomátvételre irányul Romániában” – mondta Tăriceanu.

A szenátus elnöke szerint a változásnak „az antidemokratikus intézmények megtisztulásával\" kell kezdődnie. Indoklásként olyan eseteket hozott fel, amelyek szerint egyes ügyészek állítólag visszaéltek a tisztségükkel, egyben olyan állítólagos megállapodásokra hivatkozott, amelyeket a Román Hírszerzős Szolgálattal (SRI) kötött a DNA, és amelyek szerinte túllépnek a két intézmény közötti hivatalos viszonyon. Egyébként március 14-én kezdődik az a per, amelyben a DNA azért emelt vádat Tăriceanu ellen, mert az ügyészek szerint hamis tanúvallomást tett, amikor azt állította, 2006-ban, miniszterelnökként nem volt tudomása egy, azóta törvénytelennek bizonyult restitúciós ügyről, és nem ismerte az érintetteket. Mint kiderült, Tăriceanu ellen volt felesége, Ioana Valmar vallott.

A hivatali visszaélés büntetését enyhítő 13-as rendelet kapcsán intéztek kedden támadást Augustin Lazăr legfőbb ügyész ellen is. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) egyik tagja, Simona Marcu bírónő kért kivizsgálást ellene a rendelet kapcsán tett nyilatkozatai miatt, azt ugyanakkor nem pontosította, hogy mit kifogásol a nyilatkozatokban. Lazăr több ízben is bírálta a rendelet elfogadását, mondván, az megnehezítené az igazságszolgáltatás munkáját.

Lazăr egyébként kedden közölte: a legfőbb ügyészség folytatja a 13-as rendelet elfogadásának vizsgálatát, miután a DNA hétfőn illetékesség híján átadta az ügyet. A legfőbb ügyész az alkotmánybíróság ítélete, illetve Tudorel Toader igazságügy-miniszter hétfői nyilatkozata kapcsán, amelyben arról beszélt, az ügyészség nem vizsgálhatja azt, hogy általában véve indokolt vagy időszerű, esetleg törvényes volt-e a jogszabály-alkotási folyamat, ugyanakkor az elfogadás során elkövetett esetleges törvénytelenségeket kivizsgálja. Emlékeztetett: a büntetőjogi perrendtartás értelmében az ügyészségnek kötelező vizsgálatot indítania, amennyiben feljelentést tesznek egy ügyben.

Mint megírtuk, a 13-as rendelet kapcsán egy civil szervezet képviselői tettek feljelentést a DNA-nál hivatali visszaélés és bűnpártolás gyanúja miatt. A DNA a hivatali visszaélés és a korrupció gyanúját nem tartotta megalapozottnak, ezért átadta az ügyet a legfőbb ügyészségnek további kivizsgálásra. A nyomozás során ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy az igazságügyi tárca bizonyítékokat tüntetett el. Ezért bizonyítékok visszatartása és megsemmisítése, okiratok visszatartása, okirat-hamisítás és bűnpártolás gyanúja miatt is kiterjesztették a nyomozást. Emellett annak a gyanúja is fölmerült, hogy szándékosan hiányos adatokat tártak a parlament elé a kormány nemzetbiztonságot is érintő tevékenységével kapcsolatosan.