Traian Băsescu
Traian Băsescu egykori államfő szerint Romániának meg kell szakítania kapcsolatait Magyarországgal, ha Potápi Árpád Jánosnak a hétvégén Székelyföldön elhangzott kijelentései a budapesti kormány hivatalos álláspontját képviselik.
2018. november 26., 10:222018. november 26., 10:22
2018. november 26., 13:232018. november 26., 13:23
A jelenleg szenátorként tevékenykedő ellenzéki politikusnál az verte ki a biztosítékot, hogy a nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Csíki Székely Múzeumban kijelentette: „a magyar kormány nem mond le erről a földről”, nem mond le a magyarságról, a magyar nemzetrészekről és a magyarság történelméről.
„Ha a Románia területeire vonatkozó hivatalos álláspontról van szó, akkor nekünk nem kell többé hivatalos viszonyt ápolnunk Magyarországgal. Ha valami részeges beszélt ott... Ne mondják, hogy a magyaroknak nem kedvelik a pálinkát!” – jelentette ki a csatorna műsorában a volt román elnök.
Potápi Árpád János államtitkár péntek este a Csíki Székely Múzeumban, a Kratochvill Károly és a Székely Hadosztály című kiállítás megnyitóján arról beszélt, hogy véget ért a száz év magány a Kárpát-medencében. „A magyar kormány nem mond le erről a földről, nem mond le a magyarságról, a magyar nemzetrészekről és a magyarság történelméről” – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette, ma már nem kell országhatárokat megváltoztatni a magyarság megvédéséhez. „Véget ért a száz év magány korszaka. Gazdaságfejlesztő programokkal, tematikus évekkel, a kárpát-medencei oktatási és gazdasági tér létrehozásával mind-mind arra törekedtünk az elmúlt nyolc évben, hogy az Önök szülőföldön való boldogulását elősegítsük” – jelentette ki Potápi Árpád János.
Egyébként az államtitkár beszéde a bukaresti B1 hírcsatorna stúdiójában is terítékre került vasárnap este, ahol a műsor meghívottjai adott pillanatban azt állították, hogy a magyar titkosszolgálatok intenzív tevékenységet folytatnak Románia területén Erdély elcsatolása érdekében. Gheorghe Falcă, Arad polgármestere ezzel szemben rendkívül higgadt, mondhatni magyarbarát álláspontot fogalmazott meg, megállapítva többek között, hogy a Maros-parti megyeszékhely önkormányzata is támogatja a gyulai román gimnáziumot. Sőt az elöljáró arról is elismerően beszélt, hogy a magyarországi városban közhivatalokban és vendéglátó-ipari egységekben egyaránt kifüggesztettek román nyelvű feliratokat, továbbá a kelet-magyarországi egészségügyi intézményekben mindenütt anyanyelvükön állnak szóba a román páciensekkel.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás