Újabb fenyegetést fogalmazott meg Oroszország a NATO által Romániába és Lengyelországba telepíteni kívánt rakétavédelmi rendszer miatt.
2016. április 27., 17:202016. április 27., 17:20
„Moszkvát rendkívül aggasztja a NATO antiballisztikus rakétarendszereinek Romániába és Lengyelországba telepítése, amit tilt a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozását kimondó egyezmény (INF)\" – közölte az orosz külügyminisztérium, leszögezve: Moszkva lépéseket tesz az önvédelem érdekében. „Az antiballisztikus rakétarendszerek telepítése egyértelműen Oroszország ellen irányul\" – áll az orosz külügy éves jelentésében, amelyről kedden este számolt be a Sputnik hírügynökség. A jelentés leszögezi: Moszkva minden intézkedést megtesz a biztonsága szavatolása érdekében.
Oroszország már több ízben is hangot adott azon álláspontjának, miszerint a dél-romániai Olt megyében található Deveselu légi támaszponton telepített rakétaütegek megsértik az INF-szerződést.
Az INF-szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz „közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése\") katonai szerződés volt az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között, amelyet Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov a SZKP főtitkára 1987. december 8-án. A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500–5500 km-ben (300–3400 mérföldben) határozták meg.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A 2011-ben aláírt amerikai–román megállapodás értelmében a rendszer részeként az Olt megyei Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítenek. Moszkva szerint ugyanakkor a rendszer arra is alkalmas, hogy gyengítse az orosz csapásmérő eszközök elrettentő erejét.
Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát 2012-ben nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2016-ban) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe elfogó rakétákat.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!