Nem jelöl társelnököt a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) z ellene fölmerült korrupciós gyanú miatt tisztségéről lemondott Vasile Blaga helyére a pártba két éve beolvadt Demokrata-Liberális Párt (PDL) – így döntöttek az egykori PDL politikusai szombaton.
2016. október 02., 13:582016. október 02., 13:58
Blaga közölte: hosszas mérlegelés után úgy dönöttek, hogy a társelnök kijelölése helyett azt támogatják, hogy a régi PNL-t képviselő eddigi másik társelnök, Alina Gorghiu legyen a párt egyedüli elnöke. A párt parlamenti jelöltlistáit ugyanakkor a volt PDL nevében Daniel Buda EP-képviselő hagyja majd jóvá, a parlamenti választások kampányfőnöke pedig a szintén ex-PDL-es politikus, Arad polgármestere, Gheorghe Falcă lesz.
A HotNews hírportál más forrásokból meg nem erősített információi szerint a volt demokrata-liberálisok a társelnöki tisztségről való lemondásért cserébe megkapták a miniszterelnök-jelölt megnevezésének lehetőségét. Alina Gorghiu ugyanakkor arra utalt, hogy továbbra is Dacian Cioloş jelenlegi független kormányfőt szeretnék miniszterelnök-jelöltnek megnyerni.
A PNL-en belül feszültséget gerjesztett, hogy szükséges-e új társelnököt választani. A törésvonalak a régi PNL és a PDL politikusai között húzódnak. Mint ismeretes, a két párt egyesülését követően úgy döntöttek, a 2016-os parlamenti választások utáni időszakig két társelnök irányítja a pártot, egyikük a régi PNL, másikuk a PDL képviseletében. A választásokat követő tisztújításon a tervek szerint már csupán egy elnököt választanának.
Azt követően azonban, hogy Blagának az ellene múlt héten a DNA által megfogalmazott, befolyással üzérkedésről szóló vádak miatt le kellett mondania, megüresedett a PDL-nek járó társelnöki tisztség. A volt PDL politikusai most szeretnék betölteni a posztot, a régi PNL-esek azonban sajtóértesülések szerint elégedettek a jelenlegi helyzettel.
Theodor Stolojan EP-képviselő, aki a PDL-es vonalat képviseli, pénteken az RFI rádiónak adott nyilatkozatában ugyanakkor sürgette egy új társelnök kinevezését. Indoklásként felhozta: a december 11-i parlamenti választások előtt csak feszültséget gerjesztene a pártban, ha nem neveznének ki új társelnököt, másrészt viszont néhány napon belül véglegesíteni kell a párt parlamenti jelöltlistáit, ez pedig a két társelnök feladata, mivel helyi szinten még viták vannak a párt két szárnyának képviselői között.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!