A politikus szerdán este egy medgidiai kampányrendezvényen beszélt. Dragnea szerint nemhogy valószínűtlen lenne a bizalmatlansági indítvány benyújtása, hanem az a kérdés, hogy mikor terjesszék azt be.

„Ha a közeljövőben arra a következtetésre jutunk, hogy a kormány hivatalban maradása nemzetbiztonsági kockázatot hordoz, akkor nem fogunk habozni. Ez az utolsó opció, de nem fogunk habozni. És előfordulhat, hogy egy sokkal okosabb és hatékonyabb megoldást választunk valamennyi romániai polgár számára. Még akkor is, ha Johannis (államfő – szerk. megj.) vagy mások megharagszanak\" – fejtette ki Dragnea.

Mint hozzátette, a vasárnapi önkormányzati választásokat követően komolyan elemzik, mennyire lenne hatékony a bizalmatlansági indítvány benyújtása. A kormány általa veszélyesnek ítélt lépései közül az agrártámogatások kifizetésének elmaradását említette meg, ami negatív hatással lehet a gabonatermelésre, de a húságazatra is.

„Ez azt jelenti, hogy Románia bevételei csökkenhetnek, és a termelők bevételei is csökkenhetnek, ez pedig nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Emellett az európai uniós források terén is jelentős késésben vagyunk. Fennáll a veszélye, hogy nem tudjuk lehívni őket, ami szintén nemzetbiztonsági kockázatnak minősül. Az egészségügyben is olyan jeleket tapasztalunk, hogy a kormány képtelen kellő mélységben foglalkozni a rendszerrel\" – ecsetelte Dragnea.

Mint arról beszámoltunk, a bizalmatlansági indítvány lehetősége egyre gyakrabban fölmerül. Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke a hét elején Marosvásárhelyen fölvetette, hogy a kormányt ugyan meg kellene buktatni, de úgy, hogy az az év végi parlamenti választásokig ügyvivő kormányban hivatalban maradjon. Ennek az a lényege, hogy a kabinet ebben az esetben csupán a korlátozott jogkörökkel rendelkezne.

A PSD ugyanakkor a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Románia Fejlődéséért Országos Szövetség (UNPR) nélkül nem tudna kormányt buktatni. A Tăriceanu vezette ALDE támogatása biztos, ám az UNPR nem feltétlenül lenne hajlandó megszavazni a bizalmatlansági indítványt. Ráadásul ha sikerülne is megbuktatni a kormányt, Klaus Johannis államfőn múlik, hogy kit bíz meg kormányalakítással. Mivel pedig Johannis a PSD legfőbb politikai ellenfele, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről került az államfői székbe, legalábbis kérdéses, hogy elfogadná-e a PSD jelöltjét.

Szakértői kormány a választások után?

Előfordulhat, hogy az év végi parlamenti választásokat követően Klaus Johannis pártfüggetlen, technokrata személyt bíz meg kormányalakítással, mivel az előrejelzések szerint sem a Szociáldemokrata Párt (PSD), sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem szerez annyi voksot, hogy kormányt tudjon alakítani – jelentette ki egy, a Reuters által szervezett befektetési konferencián Laurenţiu Ştefan államfői tanácsos, az elnöki hivatal belügyi kérdésekért felelős osztályának vezetője.

A tanácsos szerint várhatóan a PSD és a PNL is 35–32 százalék körüli eredményt ér majd el, ami azonban még a kisebb pártok bevonásával sem lenne elegendő egyikük számára sem a kormányalakításhoz. Ennek kapcsán megjegyezte: Klaus Johannis államfő olyan kormányt akar, amely hiteles tényezőként őrzi meg Romániát az Európai Unióban, ezért egyáltalán nem zárja ki egy újabb szakértői kormány kinevezését.

„Az elnök nyilvánvalóan alkalmas miniszterelnököt keres majd. Meglátjuk, hogy ez politikus lesz, vagy olyan személy, aki rövid politikai karrierrel rendelkezik, esetleg egyenesen technokrata. Továbbra is sok a kérdőjel\" – mutatott rá a tanácsos. Dacian Cioloş jelenlegi, szintén szakértői kormány élén álló miniszterelnök kapcsán megjegyezte: értékes személyről van szó, és nyereség lenne az ország számára, ha a volt uniós mezőgazdasági biztos úgy döntene, hogy belép a politikába. Erre reagálva Alina Gorghiu, a PNL társelnöke csütörtökön közölte: a PNL nem osztja a tanácsos véleményét, a szakértői kormányt ideiglenes megoldásnak tekinti, és a választások után kormányra akar lépni.