A politikus szerint az RMDSZ számára a parlamenti választások nagyobb kihívást jelentenek, mint az önkormányzati megmérettetés.

„Számunkra inkább a parlamenti választások jelentenek nagyobb kihívást, nem a helyiek, mivel helyi szinten valamivel több mint kétszáz polgármesterrel rendelkezünk, a célunk pedig ennek a számnak a megőrzése. Lehet, hogy nyerünk még öt-hat települést, lehet, hogy elveszítünk, de a becsléseink szerint akkor is közel kétszáz településen győzünk majd 2016-ban. Az óriási kihívást a parlamenti választások jelentik, mivel az 5 százalékos parlamenti küszöb minden választási évben kihívás, elsősorban demográfiai okok miatt, de egyéb okok is vannak. Meggyőződésem, hogy 2016-ban képesek leszünk arányos képviseletet biztosítani, és ez a fontos. Ehhez azonban jóval hatékonyabban kell mozgósítanunk a szavazóbázisunkat, a magyar közösséget, mit ahogy például 2012-ben sikerült” – fogalmazott Kelemen.

Annak kapcsán, hogy az év végén esedékes parlamenti választásokat követően kormányon látja-e az RMDSZ-t, Kelemen óvatosan válaszolt. „Jelenleg nem amiatt aggódom, hogy kormányon leszünk vagy sem. Számunkra az a fontos, hogy megőrizzük az arányos képviseletet a parlamentben, azt követően pedig, ha a dolgok egy bizonyos irányba haladnak, természetesen ezt a lehetőséget sem zárom ki, egyetlen politikus sem zárhatja ki a kormányra lépés lehetőségét (…), de jelenleg nem ez a fő célunk, hanem az arányos képviselet megőrzése, az, hogy a 2016-os választásokat követően is legyen szenátusi és képviselőházi frakciónk” – mutatott rá az RMDSZ elnöke.

A 2017-es év kapcsán úgy vélekedett, az bonyolult esztendő lesz, mivel meggyőződése szerint módosítják az alkotmányt, sor kerül a közigazgatási és területi reformra, a sok éve halogatott régiósításra, ezért az idei év rendkívüli jelentőséggel bír.

Az RMDSZ elnöke egyúttal reményét fejezte ki, hogy az idei évben nem tengnek majd túl a nacionalista érzelmek. „Nem önmagában az autonómia témája problémás, hanem az, hogy érzékenyen közelítsenek a témához. „Lehetséges nagyon racionális, észérveket felsorakoztató, az európai uniós modelleket is felsorakoztató párbeszédet folytatni, hogy aztán különféle következtetéseket vonjunk le” – mutatott rá. Hozzátette: akkor van probléma, ha túltengnek a nacionalista érzelmek, kikerülnek az ellenőrzés alól, a politikusok pedig, párthovatartozástól függetlenül, szavazatszerzésre használják a nacionalizmust és a szélsőséges hangnemet.

Mint megjegyezte, jelenleg nincsenek ugyan szélsőséges pártok a parlamentben, de a nagy pártok soraiban rendre felhangzanak olya hangok, amelyek „sokszor érzékeny témákat érintenek.” „2016-ban el kell kerülnünk az ilyen kirohanásokat, mert ellenőrizhetetlenné válhatnak” – szögezte le Kelemen Hunor, hozzátéve: nyíltan kell beszélni a legérzékenyebb problémákról is, mivel így lehet elejét venni a magyar és a román közösség közötti bizalmatlanságnak. „Ez nem lesz könnyű” – tette hozzá.