A kereszténydemokrata politikus úgy vélekedett, közjogilag nem volt legitim az 1918. december elsejei gyulafehérvári nagygyűlés, amelynek ígéreteit szerinte a románok nem is tartották be. Majd úgy folytatta: napjainkban a román nemzettudatnak nem Erdély a fő problémája, hanem az, hogy a Moldovai Köztársaság területén élő románság nem akar csatlakozni Romániához. „Románia azáltal, hogy Moldova nem csatlakozott, elszenvedte történelme első nagy vereségét, amit lelkileg nem is tud feldolgozni. A másik pedig, Havasalföld és Moldva szétesése, ami a román nemzettudatnak és a román politikának az állandó rettegése" – hívta fel rá a figyelmet Semjén Zsolt.

A kormányfőhelyettes nyilatkozatával kapcsolatban Marius Pașcan, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője a parlamentben interpellálta Románia külügyminiszterét, számon kérve az akkor még elmaradt bukaresti reakciót. Teodor Meleșcanu akkor rendkívül higgadtan és visszafogottan reagált, leszögezve: Románia fejleszteni akarja kapcsolatait valamennyi szomszédjával, Magyarországot is beleértve, és senkivel sem akar „háborúskodást és csatározást".

A Historia című történelmi folyóirat azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és újabb állásfoglalást kért a külügyi tárcától. A kiadvány honlapján közzétett közlemény elején a bukaresti külügyminisztérium még ugyancsak a román–magyar kapcsolatok elmélyítésének, a kölcsönös tisztelet és bizalom fontosságát hangsúlyozza. Ezt követően azonban a tárca határozottan elítéli Semjén Zsolt kijelentéseit, amelyek a minisztérium szerint „a történelem nem ismeretéről, a nemzetközi jog elveinek mellőzéséről, továbbá arroganciáról, a román néppel és annak történelmével szembeni tiszteletlenségről tesznek tanúbizonyságot".

A Meleșcanu vezette tárca reményét fejezi ki, hogy a nyilatkozat nem minősül a budapesti hatóságok hivatalos álláspontjának, egyúttal magyarázatot várnak a történtekre. Hamisnak és felelőtlennek nevezik a kormányfőhelyettes által a román külpolitika irányvonalával kapcsolatban megfogalmazott állításait, visszautasítva ugyanakkor „a román nemzet képviselőinek az egységes Románia 1918-as kialakulását eredményező bátor és legitim fellépéseit megkérdőjelező kísérleteket".

A minisztérium szerint Románia a Woodrow Wilson amerikai elnök által 1918 januárjában meghirdetett 14 pontos békejavaslat alapján jött létre, és – állítja a tárca – ugyanezek a wilsoni elvek vezettek a független magyar állam létrejöttéhez is. „Az ilyen jellegű provokációk annál is sajnálatosabbak, hogy Románia az egység, a tolerancia és a polgárok – nemzetiségükre való tekintet nélkül – közötti kölcsönös tisztelet szellemében kívánja megünnepelni 2018-at, a nagy egyesülés centenáriumi évét" – olvasható a bukaresti külügyi állásfoglalásban.