Hivatalba állhat az új kormány, miután a parlament két háza szerda délutáni együttes ülésén megszavazta a kormányprogramot, illetve a kabinet összetételét. A honatyák 295-133 arányban szavazták meg a Sorin Grindeanu vezette, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és demokraták Szövetsége (ALDE) politikusaiból álló kormányt. Az RMDSZ keddi ígéretének megfelelően megszavazta a kormányt.

A kijelölt kormányfő a kabinet programjának ismertetésekor a „normális Románia\" programját hirdette meg, célként azt tűzve ki, hogy mindenki jól éljen, ahol minden a normális mederben zajlik, és az abnormalitás kivételnek számít. A normalitás első jele, hogy a politikusok és a választottak betartsák választási ígéretüket.

Ennek fényében a kormányprogram a PSD és az ALDE választási ígéreteit tartalmazza. Leszögezte: minden kormányzati döntés célja a polgárok jóléte kell hogy legyen, így a béreknek nagynak kell lenniük. A külföldi beruházások nem öncélt jelentenek, így a gazdasági cél az, hogy a beruházók jól képzett munkaerőt és kiszámítható adózási környezetet találjanak, a munkavállalók pedig jól keressenek. Ezért a munkavállalókat sújtó adók csökkentése a cél, emellett növelnék a nyugdíjakat is. Célként nevezte meg a fiatalok elvándorlásának megállítását is, ennek érdekében évi tízezer cég alapítását szeretnék, emellett szakmunkásképző programokat is indítanának, és támogatnák a fiatal szakmunkásokat alkalmazó cégeket. Grindeanu az egészségügy terén is fejlesztéseket ígért, új kórházak építése mellett a régiek korszerűsítését is fontosnak nevezve.

A kormányprogramból kiderül: a kabinet az oktatási kerettörvényhez illeszkedő külön törvényben készül szabályozni a kisebbségi nyelveken szervezett oktatást. „Románia kormánya tenni fog azért, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek biztosított legyen a joguk etnikai önazonosságuk megőrzéséhez és szabad gyakorlásához oly módon, hogy korlátlanul megnyilvánulhassanak a közéletben, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, a kultúra, a nyelv, a vallás, az oktatás területén, Románia alkotmányának, az ország európai uniós integrációja során vállalt kötelezettségeinek, valamint a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelően” – olvasható a programban. A kormányprogram támogatást ígér a kisebbségek kulturális intézményeinek, „ingó és ingatlan” kulturális örökségének ápolásához. A kabinet gyorsítani fogja az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát – olvasható a dokumentumban.

A parlamentben dohányzott Grindeanu
Kisebb botrányt okozott, hogy Sorin Grindeanu kijelölt miniszterelnököt kedden úgy filmezték le a parlament épületében, hogy egyértelműen látszott: a szájában cigaretta van. A helyzettel szembesítve Grindeanu közölte: betartja a középületekben dohányzást tiltó törvényt. Kifejtette, elektronikus cigarettát szívott, amikor az újságírók rajtakapták, hogy dohányzik a parlament épületében. Elismerte: a dohányzásellenes törvényt „Európa legkorlátozóbb törvényének” tartotta, de ennek ellenére betartja azt.

A parlamenti voksolás előtt, délelőtt maratoni meghallgatás-sorozat zajlott a parlamentben, ahol a törvényhozás szakbizottságai mind a 26 miniszterjelöltet kikérdezték arról, mik a céljai az általa vezetendő tárca élén. A meghallgatásokon nem történt meglepetés: a szaktestületek kormánypárti többsége probléma nélkül kedvezően szavazott a jelöltekről.

A külügyi tárca élére jelölt Teodor Meleșcanu prioritásai között az ország felkészítését említette a 2019-es EU-elnökségre, valamint a kétoldalú diplomácia felélesztését, mivel a szomszédokkal nem a legjobb a viszony – „még a Fekete-tengerrel sem\" – mondta, a krími helyzetre utalva. Magyarország kapcsán kifejtette: „erkölcsi felelősséget\" érez a kétoldalú kapcsolatok javításáért, mivel 1996-ban ő tárgyalt a magyar–román alapszerződésről, és ő írta alá a dokumentumot Temesváron. „A stratégiai partnerség, amely a fontos dokumentumok egyike volt, sajnos csak papíron maradt. Az első, általam megtett lépések a szomszédos országokat érintik majd, és értelemszerűen Magyarország is ezek közé tartozik\" – mutatott rá Meleșcanu.

Carmen Dan belügyminiszter-jelölt meghallgatása zárt ajtók mögött zajlott, az indoklás szerint azért, mert annak során a nemzetbiztonságot érintő kérdések is szóba kerültek. Hasonló okokból nem volt nyilvános a védelmi tárca élére jelölt Gabriel Leş meghallgatása sem. Carmen Dan a meghallgatást követően elmondta, a tárca emberhiánnyal küzd, csak idén mintegy 12 ezren hagyták ott.
Gabriel Leş – aki korábban védelmi államtitkár volt – a hadsereg felszerelésének fokozását tekinti elsődleges fontosságúnak, egyben azt, hogy Románia nem csak kedvezményezettje legyen a biztonságnak, de biztosítsa is azt. A közlekedési tárca élére jelölt Răzvan Cuc azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egyetlen kilométernyi autópálya megépítésére sem tett ígéretet – ehelyett a közlekedési mestertervben foglalt prioritások megvalósítását nevezte fontosnak.

A miniszterelnök-helyettesi és fejlesztési miniszteri tisztségre jelölt Sevil Shhaideh közölte: folytatni kívánják a központi hatáskörök átadását a helyi szintű intézményeknek, a regionalizáció kapcsán pedig megjegyezte: azt csak az alkotmány módosítását követően lehet majd megvalósítani. Hozzátette, prioritásnak tekinti a helyi önkormányzati szervek alárendeltségébe tartozó intézmények és hatóságok hatásköreinek tisztázását. Leszögezte: a kormányprogram nem irányozza elő községek összevonását.

Az oktatási miniszteri poszt várományosa, Pavel Năstase úgy vélte: decentralizálni kellene a plágiumok ellenőrzését, mivel az egyetemi címeket hitelesítő testületben több szakterület képviselői is jelen vannak, és nem értenek egyformán minden témakörhöz. A kormány tagjai a parlamenti bizalmi szavazást követően a Cotroceni-palotába indultak, hogy hét órakor Klaus Johannis államfő előtt letegyék a miniszteri esküt.