„Számomra sokkoló Kövesi asszony nyilatkozata. Még nem láttam, hogy a román állam magas rangú tisztségviselői közül valaki ennyire könnyedén hazudjon. Kövesi a hivatali visszaélés kivonásáról beszél a bűncselekmények közül, csakhogy senki sem erről beszél. (...) Ez egy óriási hazugság\" – fogalmazott a volt államfő. Szerinte a büntető törvénykönyvben jelenleg található meghatározás hibás, és lehetővé teszi a visszaéléseket az ügyészek és a bírák számára. Kifejtette: azt szeretné, ha pontosítanák a meghatározást, mivel jelenleg a köztisztségek viselői nem tudják, mikor cselekszenek helyesen, és mikor nem.

Az exelnök nem kímélte a Klaus Johannis államfő által az alkotmánybíróság tagjává frissen kinevezett Livia Stanciut, a legfelsőbb bíróság leköszönő elnökét sem, aki szerinte annak köszönheti a kinevezést, hogy két ízben is „kisegítette\" az államfőt: először akkor, amikor a vele szemben megfogalmazott összeférhetetlenségi vádakról szóló ítéletet a választások után hirdették ki, másrészt pedig az államfő által törvénytelenül megszerzett nagyszebeni ingatlan kapcsán egy olyan bíróságra bízta az ügyet, amely elnézőbb volt. Nem a volt elnök az egyetlen, aki bírálta Kövesit: a Romániai Bírák Országos Szövetsége hétfőn közleményben szólította fel, hogy vessen véget az alkotmánybíróságra gyakorolt nyomásnak.

Mint ismeretes, a hivatali visszaélések ügye az alkotmánybíróság elé került, mivel fölmerült, hogy pontatlan a meghatározása a Btk.-ban. A taláros testületnek a büntető törvénykönyv 297-es cikkelyéről kell szerdai ülésén véleményt mondania, amely a hivatali visszaélést a következőképpen határozza meg: „A közhivatalnok azon tette, amely révén szolgálati teendői teljesítése közben nem tesz eleget egy kötelezettségnek, vagy rosszul tesz eleget neki, ezzel pedig kárt okoz, vagy egy magán-, illetve jogi személy számára jog- vagy érdeksérelmet okoz.\" A vonatkozó cikkely kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő a vétkesek számára. Megvizsgálják a 2000/78-as törvény 13. cikkelyét is, amelynek értelmében hivatali visszaélés esetén, ha a közhivatalnok a maga vagy a más számára jogosulatlan hasznot hajtó módon járt el, a büntetés az eredeti tétel harmadával növelhető.

Számos jogász úgy véli, a szöveg nem eléggé kiszámítható, az objektivitást nélkülöző, önkényes szempontok alapján meghozott ítéletekhez vezethet, mivel a jogalkotó nem egy törvénybe ütköző, hanem rosszul elvégzett cselekedetről beszél, anélkül, hogy ezt pontosan meghatározná.
A vonatkozó cikkely ellen többek között Alina Bica, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) restitúciós bűncselekményben való érintettséggel vádolt volt főügyésze is alkotmányossági kifogást emelt. Bica panasza szerint a jogszabály megfogalmazása annyira homályos, hogy egy közhivatalnok nem tudja egyértelműen, milyen magatartás minősülhet törvénybe ütközőnek.

Laura Codruţa Kövesi korábban úgy nyilatkozott, amennyiben az alkotmánybíróság megsemmisíti a vonatkozó cikkelyt, 865, hivatali visszaélés miatt indított nyomozást kell lezárni, amely több millió eurós károkozás ügyében indult.