A román hírügynökségek hétfőn számoltak be arról, hogy az RMDSZ olyan törvénymódosítást kezdeményezett, amely ugyanarra az uniós irányelvre hivatkozik, mint az országos tüntetéseket kiváltó január 31-i kormányrendelet.

Márton Árpád elmondta, az RMDSZ számára roppant fontos, hogy ne a gyanúsítottnak kelljen bebizonyítania ártatlanságát, hanem a hatóságnak a bűnösségét. „Nekünk nagyon fontos az ártatlanság vélelme, mert itt sajnos a magyarságot eléggé vegzálják, mindegy, hogy zászlóról, vagy Wass Albert utcáról van szó, vagy katolikus gimnáziumról, vagy két petárdáról. Mert ezek terroristák, ugye? A kézdivásárhelyieket terroristáknak nevezték. Nos, ezt tiltja ez az (uniós) irányelv, de egyelőre a román jogrend nem tiltja\" – jelentette ki Márton Árpád.

A politikus hozzátette: az RMDSZ azért kényszerült ismét iktatni az ártatlanság vélelméről szóló törvénytervezetét, mert az uniós irányelv hatályba lépése után, tavaly áprilisban beterjesztett tervezetét nem tűzte napirendre a szenátus a határidő lejárta előtt. A tervezet megtiltaná, hogy a hatóságok bűnösként emlegessenek egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt, továbbá az ügyészek és bírák büntetőjogi felelősségre vonását is előírná, ha súlyos mulasztásuk vagy rosszhiszeműségük miatt a román államot kártérítésre ítélik.

A szövetség törvénymódosító javaslata kötelezővé tenné, hogy ilyen esetben az állam kártérítési eljárást indítson az államnak okozott kár behajtása érdekében a kárt okozó ügyész vagy bíró ellen. Ez eddig csak lehetőségként szerepelt a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvényben, de sosem alkalmazták – magyarázta a frakcióvezető-helyettes.

A román médiában az keltett nagy visszhangot, hogy az RMDSZ a bírák és ügyészek büntetőjogi elszámoltatását kezdeményezte a hivatali visszaélés büntetőjogi meghatározása alapján. Erről Márton Árpád elmondta: az alkotmány szerint senki sem áll a törvények felett, és elvileg eddig is létezett a bírák és ügyészek büntetőjogi felelőssége, csak nem érvényesítették, az RMDSZ tervezete pedig csak azt pontosítaná, hogy miként kell ezt alkalmazni.

„Gondoljunk a kézdivásárhelyi esetre is, a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumra, és folytathatnám a polgármesterek és mások vegzálását olyankor, amikor – a mi megközelítésünkben – egyértelműen hatalommal való visszaélés esete forog fenn\" – mutatott rá Márton Árpád. Megjegyezte, a bírák és ügyészek büntetőjogi és anyagi felelőssége egy év alatt elévül, holott egy esetleges strasbourgi emberi jogi bírósági ítéletre ennél sokkal többet kell várni.

Mint ismeretes, az utóbbi hetekben éles vita alakult ki a korrupcióellenes szigor fenntartását követelő jobboldali ellenzék és az utcán demonstráló kormányellenes tüntetők, illetve az igazságszolgáltatás túlkapásaira és titkosszolgálati összefonódásaira panaszkodó kormánypártok között. A tüntetéssorozat azt követően kezdődött, hogy a kormány sürgősségi rendelettel módosította a büntetőjog néhány előírását, amelyeket a közfelháborodás nyomására később hatálytalanított.