Eszerint ugyanakkor a visszaeső bűnözők, illetve a büntető törvénykönyv és néhány különtörvényben szereplő bizonyos bűncselekmények miatt elítéltek nem esnek a jogszabály hatálya alá – tájékoztat az Agerpres.

A tervezet első cikkelye értelmében közkegyelemben részesülnek azok a személyek, akiket legfeljebb ötéves börtönbüntetésre ítéltek, illetve akiket pénzbüntetésre ítélt a bíróság. A második cikkely értelmében részleges közkegyelemben részesülnek, vagyis felére csökken azoknak az elítélteknek a büntetése, akik betöltötték a 60 évet, vagy akiknek 5 évesnél kisebb kiskorúakat kell eltartaniuk. Ugyanez érvényes a várandós nőkre, illetve azokra, akik bizonyítottan gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és a kór végső stádiumában vannak. Utóbbiak akár teljes körű közkegyelemben is részesülhetnek.

A harmadik cikkely szerint az első két cikkely előírásai nem vonatkoznak a visszaeső bűnözőkre, a közkegyelemben részesítés előfeltétele ugyanakkor, hogy az elítélt a szabadulása utáni egy éven belül törlessze a jogerős ítéletben kiszabott kárpótlás teljes összegét. Ugyanezen cikkely értelmében nem részesülhetnek közkegyelemben azok az elítéltek sem, akiket a büntető törvénykönyvben szereplő bizonyos bűncselekmények, például az állam elleni bűncselekmények, emberölés, súlyos testi sértés, halált okozó ütés, szabadságfosztás, lakhelysértés, zsarolás, nemi bűncselekmények, rablás, kalózkodás, szökés miatt ítéltek szabadságvesztésre – írja az Agerpres.

Nem részesülhetnek közkegyelemben a megvesztegetés és megvesztegetés elfogadása, befolyással való üzérkedés vagy befolyás vásárlása, az emberkereskedelem, kábítószer-kereskedelem, migránsokkal való kereskedelem vagy informatikai csalás miatt elítéltek sem. Nem esnek a rendelet hatálya alá azok sem, akiket bizonyos különtörvények, köztük a 2000/78-as számú, a korrupciós tettek megelőzéséről, felfedéséről és büntetéséről szóló jogszabály alapján ítéltek el, a korrupciónak minősülő bűncselekmények miatt elítéltekre viszont érvényes a jogszabály.

A tervezet arra is kitér, hogy nem részesülhetnek közkegyelemben azok sem, akik azért nem kezdték még el börtönbüntetésük letöltését, mert kivonták magukat ez alól. A rendelettervezet értelmében ugyanakkor „ha az elítélt közkegyelemben részesülése után szándékosan bűncselekményt követ el, az ezért járó büntetést és előző büntetésének a jelen törvény alkalmazása révén elengedett részét is le kell töltenie”.

Amint arról beszámoltunk, Klaus Johannis államfő is megjelent szerdán a bukaresti szociálliberális kormány rendes ülésén, elmondása szerint azért, hogy a kabinet ne tűzzön közvita nélkül napirendre közkegyelemről rendelkező vagy a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet.

Johannis a kormányülés elején a sajtó jelenlétében leszögezte: megállapodott Sorin Grindeanu kormányfővel, hogy a két tervezetet nem veszik fel szerdán a kormányülés kiegészítő napirendjére, és azokról csak társadalmi vita után döntenek. Az elnök szerint Grindeanu azt ígérte neki, hogy a büntetőjogot érintő esetleges döntéseket csak a tervezetek nyilvánosságra hozatala után, a szakmai szervezetekkel egyeztetve hozzák meg.