Üzleti és környezetvédelmi szempontból is pazarlásnak minősül, hogy a megtermelt élelmiszerek közel egyharmada válik hulladékká anélkül, hogy felhasználták volna – hívta fel a figyelmet Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter.
2016. szeptember 29., 12:482016. szeptember 29., 12:48
A tárcavezető szerint az „elképesztő mértékű pazarlás” egyik fő oka a hibás tervezés: a populáció bizonyos rétegei túlbecsülik a szükségleteiket, és túlságosan sok élelmiszert vásárolnak, majd nem tárolják megfelelő módon az élelmiszereket.
Achim Irimescu arra is kitért, hogy az élelmiszeripari termékek egy része épp az európai uniós támogatások miatt kerül elérhető áron a standokra. „Nyilván különböző szakmai fórumokon felmerült megoldásként, hogy a pazarlás elleni küzdelem egyik hatékony eszköze az lenne, ha az élelmiszerárak megemelkednének” – mutatott rá a tárcavezető, aki szerint az uniós rendelkezéseken túl Romániának is önálló stratégiára van szüksége a fogyasztással kapcsolatban.
„Meg kell változtatnunk a fogyasztói szokásainkat a lehető legrövidebb időn belül. Romániában megszokássá vált, hogy rendszeresen megtöltjük a hűtőszekrényt, a termékek egy részét pedig bontatlanul kidobjuk, mert lejárt a szavatossági idejük vagy megromlottak. Dolgozunk azon, hogy a minisztérium felhívja a lakosság figyelmét erre a jelenségre” – mondta a mezőgazdasági miniszter.
A Whirlpool Románia által idézett uniós statisztika szerint egyébként egy romániai lakos évente átlagban 100 kiló élelmiszert dob ki a szemétbe. Az európai uniós toplistán 28 ország közül Románia a 10. helyet foglalja el a felmérés szerint. Az Európai Unió egyébként az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem kapcsán stratégiát hirdetett meg, amelyben célul tűzték ki, hogy 2025-ig 50 százalékkal csökkenjen az élelmiszer-pazarlás. Európai uniós szinten évente mintegy 90 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!